Átírja a betegség tudományos nevét
Megvan, hogyan jut be a vírus a sejtbe
Tóth András A végén a kínai Vuhanban felbukkant új koronavírus eddig közel ezer embert fertőzött meg , és több mint áldozatot követelt. Bár nem látszik még a járvány vége, a tudományos közösség példátlan erőfeszítésének köszönhetően sikerült gyorsan feltárni a vírus fontosabb jellemzőit, megindult az oltások kifejlesztése, és zajlik a fertőzés ellen potenciálisan hatásos gyógyszerek tesztelése.
Január végi és február eleji összefoglaló cikkeinkben részletesen írtunk a vírus biológiai és genetikai hátteréről, valamint azokról a gyógyszerekről, amelyek szóba jöhetnek a betegség kezelésekor.
- Ádány Sándor Forrás: mta.
- Etimológia[ szerkesztés ] Elkülönített részleg egy gului kórházban a es ugandai ebola járvány idején A vírust a Kongói Demokratikus Köztársaság egykori nevén Zaire területén található Ebola folyó völgye után nevezték el a folyót az őslakosság saját nyelvén Legbala néven emlegetiami közel található az első -os ismert járványkitöréshez, egy flamand nővérek által vezetett misszionárius kórházhoz Yambuku faluban.
- A Kínából induló betegség vírusa alighanem állatról ugrott át az emberekre.
- QUO VADIS GENOMIKA? – Semmelweis Hírek
- Milyen hatékony gyógyszer a férgek számára
- Minden, amit a tudomány eddig felderített a koronavírusról - Qubit
- Но у него не выдержали нервы.
- koronavírus | National Geographic
Itt a vírussal kapcsolatos alapvető információkat és az azóta megjelent tudományos fejleményeket tekintjük át. A pozitív szálúság arra utal, hogy a vírus egyszálú RNS-örökítőanyaga a sejtbe kerülést követően a sejt fehérjeszintetizáló gépezetén szinte azonnal le tud fordítódni az általa kódolt vírusfehérjékké.
A koronavírusok a felszínükön lévő tüskék által létrehozott, napkoronára átírja a betegség tudományos nevét elektronmikroszkópos megjelenésük után kapták nevüket. Ezeket a tüskéket a vírus S-fehérjéje hozza létre, amely a sejt receptoraihoz kapcsolódva bejuttatja a vírust az emberi sejtbe. Súlyosabb esetben azonban vírusos tüdőgyulladás és más komplikációk alakulhatnak ki, ami a megfertőzöttek nagyjából százaléka esetében halálos kimenetelűvé teszi a fertőzést - főleg idősek vagy egyéb módon veszélyeztetett betegek esetén.
Bár a COVID néhány tünetében emlékeztet az influenzára, az influenzavírusok és a koronavírusok egymástól nagyon távoli és nagyon különböző RNS-vírusok — egyszerűbben fogalmazva a koronavírusoknak semmi köze az influenzavírusokhoz. Megvan, hogyan jut be a vírus a sejtbe A SARS-CoV-2 közel 29 bázispárból álló genomjából már több mint érhető elamelyeket a szakemberek a világ majdnem minden pontjáról gyűjtöttek, és elérhetővé tettek a GISAID vírusadatbázisban.
Gondolatok egy jubileumi előadás kapcsán Dr.
A vírus genomját a kutatók egy szekvenálásnak nevezett módszerrel határozzák meg, amely feltárja a nukleotid-bázisok sorrendjét a vírus RNS örökítőanyagábanés egy digitális kódot eredményez. A vírus RNS-éből kiderül, hogy milyen fehérjék építik fel a kórokozót, ez pedig segít megérteni annak működését, ezzel lehetővé téve hatásos ellenszerek vagy oltások kifejlesztését.
A vírusgenomok emellett feltárják a járvány eredetét, alakulását és a kórokozó evolúcióját. Az új genetikai módszerek emellett tovább segítik a vírus funkcionális elemzését.
Az január vége óta ismerthogy az új koronavírus S-fehérjének egy alegysége RBD, receptorkötő domén a korábbi SARS-vírushoz hasonlóan az emberi sejtek felszínén levő ACE-2 receptorhoz kapcsolódik. Ennek segítségével jut be a sejtbe, ahol aztán a sejt genetikai gépezetének eltérítésével elkezdi megsokszorozni magát. Február elejére kiderülthogy egy másik, a sejtmembránban lévő enzimfehérje, a TMPRSS2 is szükséges a vírus sejtbe való bejutásához.
Egy március 4-én a Science folyóiratban megjelent tanulmány ennél is tovább visz annak megértésében, hogy miként kerül be a vírus a sejtekbe.
A kutatók ugyanis feltárták az ACE-2 átírja a betegség tudományos nevét és a B 0 AT1 aminosav-transzportfehérje által alkotott komplexum, illetve a vírus ehhez kapcsolódó S-kötőfehérje alegységének RBD, receptorkötő domén szerkezetét. A szerkezet nagy felbontású vizsgálata elárulta a kutatóknak, hogy két S-fehérje trimer köt egyszerre egy ACE-2 dimerhez. Mindez pedig lehetővé teheti akár az ACEhöz, akár a vírus S-fehérjéjéhez jól kötő hatóanyagok létrehozását.
Egy március 5-én, a Cell folyóiratban közölt tanulmány alapján úgy tűnik, már van is egy ilyen hatóanyag.
Az orvosi szaknyelv Eredet Á magyar orvosi nyelv az európai kultúrtörténet részeként a késő hellenisztikus és római kori munkákon alapuló, a középkor latin nyelvű egyetemein használt terminus technicusokból fejlődött ki, amelybe más klasszikus nyelvekből szanszkrit, perzsa, héber átvett szavak is kerültek, középkori latin írásmóddal és a latin grammatika szerinti kapcsolásban. Ezekhez folyamatosan csatlakoztak főként ógörög és latin szavakból kreált, gyakran hibrid műszavak, valamint a tudományokat fejlesztő országok nyelvéből átvett kifejezések is arab, francia, német, olasz, angol. Áz orvostudomány élvonalát képviselő országokban használt írott és beszélt szaknyelv egyre kevésbé követi a hagyományokat, egyre több bennük a nemzeti nyelvi elem.
A szerzők egy klinikai használatra elfogadott TMPRSS2 enzim-blokkolót teszteltek, amely sikeresen blokkolta a vírus sejtbe jutását. A kutatás annyiban limitált volt, hogy a kutatók egy koronavírus S-fehérjét hordozó, kísérletekben gyakran használt vírusmodellt használtak vizsgálataikhoz. Emiatt lényegében biztos, hogy a SARS-CoV-2 eredeti hordozói denevérek; a köztes faj azonban, amelyről végül a milyen gyógyszer öl minden férget az emberre átugrott, továbbra is ismeretlen.
Ahogy arról Kun Ádám már írt a Qubit-ona tobzoskák köztes fajként való megállapítása alapvetően egy félreértésen alapul — egyértelmű genetikai bizonyíték legalábbis biztosan nincs rá. A genetikai adatok elemzése alapján ugyanakkor továbbra is az tűnik valószínűnek, hogy a járvány a vuhani élőállatpiacról indult el. Folyamatosan követhető a vírus evolúciója A vírus RNS-örökítőanyagának sejtekben történő megsokszorozódásakor a mechanizmus néha hibázik, ami bázisváltozáshoz vagy mutáció kialakulásához vezethet a vírus genomjában.
Az így létrejött változások többsége az esetek nagy részében vagy nem befolyásolja a vírus működését neutrális mutációvagy hátrányt okoz neki.
Nemrég nagy médiavisszhangot váltott ki egy a National Science Review folyóiratban megjelent, kínai kutatók által írt, a vírus evolúcióját elemző tanulmány. Fő állítása azonban, miszerint két, különböző veszélyességű és terjedési képességű vírustörzs alakult volna ki, nem megalapozott.
Független szakemberek a tanulmány visszavonását követelikmert a benne megfogalmazott állítások félreértéseken, a rendelkezésre álló adatok túlértelmezésén, valamint módszertani limitációkon alapulnak.
A tudomány jelenlegi állása szerint a SARS-CoV-2 egyetlen vírustörzset alkot, és a genomikai adatokból emellett az is világos, hogy viszonylag lassan változik.
A vírusok evolúciójának követésére létrehozott Nextstrain bioinformatikai szoftver és weboldal segítségével folyamatosan figyelhető a SARS-CoV-2 evolúciója, mégpedig azáltal, hogy a szoftver a SARS-CoV-2 elérhető genomjaiból egy leszármazási rokonságot kimutató, úgynevezett filogenetikai törzsfát hoz létre a vírus genetikai kódjának imént tárgyalt mutációiból eredő különbség alapján. Ez annyit jelent, hogy egy fertőzött ember átlagosan 2,2 másikat fertőzhet meg. Fontos azonban, hogy az R0 nem állandó érték: a higiéniára való jobb odafigyelés vagy a járványügyi intézkedések radikálisan csökkenthetik értéket, vagyis a fertőzés terjedését.
Ezek is érdekelhetik
A járvány által jelenleg leginkább sújtott európai ország Olaszország, ahol március 8-án nyugati demokráciákban eddig példátlan karanténintézkedéseket vezettek be. Ezek értelmében közel 16 millió, Lombardiában és 14 más régióban élő ember mozgását korlátozták, és ők csak speciális engedéllyel hagyhatják el lakóhelyüket.
A területeken belül további, a járvány terjedését mérséklő intézkedéseket léptetnek életbe az olasz hatóságok. Az Egyesült Királyság kormányának vezető egészségügyi tanácsadójaChris Whitty epidemiológus Boris Johnson brit miniszterelnök múlt hétfői sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy a megbetegedés számításaik szerint 1 százalék körüli halálozási aránnyal jár.
Ez egybevág az Imperial College London kutatóinak becslésével.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az ECDC szerint továbbá nincs komoly bizonyíték arra, hogy a fertőzés tünetmentes állapotban is terjedne. A vírus inkubációs periódusát napban állapítják meg, hozzátéve, hogy ez extrém esetben 14 nap is lehet.
A WHO azonban nem lát erre eddig bizonyítékot. Ennek ellenére a szezonalitás lehetőségét svájci platyhelminthes planáris idegrendszer svéd egyetemeken, illetve kutatóintézetekben dolgozó kutatók egy friss tanulmányukban modellezték. Vizsgálatukat arra a feltételezésre alapozták, hogy a SARS-CoV-2 más, emberben enyhe megfázást okozó koronavírusokhoz hasonlóan viselkedhet.
Bár konklúziójukban világossá teszik, hogy a nyár közeledtének lehet valamekkora negatív hatása a jelenlegi járvány terjedésére, szerintük ez hamis biztonságérzetet is kelthet, hogy aztán az év végén, a tél közeledtél ismét meginduljon a terjedés. Ennek kifejlesztése, legyártása és szétosztása azonban akár hónapot is igénybe vehet — legalábbis egy sajtótájékoztatón így nyilatkozott Anthony Fauci, az Egyesült Államok fertőző betegségekkel foglalkozó intézetének National Institute of Allergy and Infectious Diseases, NIAID vezetője.
Egy a bioRxiv, folyóiratban történő publikálás előtt használt szerverre február végén feltöltött tanulmányban kutatók egy SARS-vírus átírja a betegség tudományos nevét kifejlesztett oltás teszteléséről számolnak be.
A rézuszmajmokban kipróbált rekombináns, azaz a vírus fehérjedarabkáival immunválaszt generáló oltás viszonylag hatásosnak bizonyult, ugyanakkor mindez igen átírja a betegség tudományos nevét lépést jelent csak, főleg, hogy titkos féreg foga rag SARS és a SARS-CoV-2 vírusok között lényeges különbségek vannak.
A tervek szerint ennek korai, első fázisú átírja a betegség tudományos nevét vizsgálatait az NIAID már áprilisban megkezdheti. Ennek a minimum három hónapig tartó folyamatnak a célja, hogy eldöntsék, biztonságos-e az oltóanyag emberi használatra.
Az oltás hatásosságát firtató tesztek további hónapig tarthatnak. Ugyanakkor, mint arra a Wall Street Journal felhívja a figyelmet, a Modernának eddig egyetlen hasonló módszerekkel tervezett oltást sem sikerült még forgalomba hoznia, és ez mindenképpen óvatosságra int a kezdeti stádiumban lévő, kísérleti oltóanyaggal kapcsolatban.
Hamarosan kiderül, hatásosak-e a vírus ellen bevetett gyógyszerek Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a vírusok ellen alkalmazott antivirális gyógyszerekkel és működési módjaikkal. A SARS-CoV-2 vírus ellen több már engedélyezett vagy kísérleti stádiumban lévő antivirális gyógyszer merült fel potenciálisan hatásos kezelési lehetőségként. A talán legígéretesebb ezek közül a Gilead gyógyszercég kísérleti antivirális gyógyszere, a Remdesivir. Ez, az eredetileg az Ebola-vírus ellen kifejlesztett hatóanyag az RNS-nukleozid-analóg antivirális gyógyszerek közé tartozik.
A korábbi tudományos kísérletek alapján potenciálisan hatásos Remdesivirt még január végén alkalmazták egy átírja a betegség tudományos nevét páciens kezelésére. Február elején pedig a COVID gyógyításában mutatott hattesztelésére Kínában kezdeti klinikai vizsgálatot indítottak a Gilead együttműködésével.
Közben egy február közepén, a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány eredményesnek találta a Remdesivirt a MERS-koronavírus-fertőzés ellen, legalábbis a rézuszmajmokban, ami egybevág korábbi kutatások eredményeivel.
Belgyógyászati diagnosztika | Digitális Tankönyvtár
Az egyik ilyen átírja a betegség tudományos nevét Galidesivir, amely a Remdesivirhez hasonlóan egy nukleozid-analóg antivirális hatóanyag, ami korábbi alapkísérletekben hatásosnak bizonyult más koronavírusok ellen. A legfontosabb fejlemény a potenciális gyógyszerek ügyében, hogy a WHO szerint március közepe után érkezhetnek meg a kínai klinikai vizsgálatok eredményei. Szintén klinikai tesztek alatt áll a malária és autoimmun betegségek elleni klorokin nevű gyógyszer is, amely egy február eleji tanulmány szerint potenciálisan meggátolhatja a SARS-COV-2 vírusok sejtbe jutását és működését.
Emellett az immunválaszt enyhítő hatása paradox módon szintén javíthatna a legbetegebb páciensek állapotán. A klorokin további előnye az lenne, hogy széles körben, olcsón elérhető, régi gyógyszerről van szó.
Ebola (betegség)
De talán pont ezek miatt is még nagyobb óvatossággal kell kezelni addig, amíg nincsenek meg a klinikai vizsgálatok eredményei.
Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy akkor sincs minden veszve a potenciális gyógyszeres kezelést tekintve, ha a kezdeti klinikai tesztek nem hoznak eredményt. Jó példa erre a március 5-én a Cellben közölt tanulmányaminek alapján a Camostat fehérjebontóenzim-blokkoló újabb kezelési lehetőséget biztosíthat.
Az igazi kérdés az, hogy a sok elvileg működőképes hatóanyag közül melyik használható majd végül gyógyszerként. A hírekről sok helyen tájékozódhatsz.
- Végbél paraziták kezelése
- Feher fergek a szekletben
- A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai ben | MTA
- Беккер подумал, где может быть человек в очках в тонкой металлической оправе.
- Дэвид Беккер.
- Giardia simptome forum
- Ebola (betegség) – Wikipédia
A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük — szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér. Támogasd a Qubit fennmaradását!
