Miért nem minden fonálféreg parazita
A különféle populációk közt sokféle kölcsönhatás lehetséges, ilyen például ragadozó - prédaa parazita-gazda, a parazitoid -gazda, valamint a szimbionta partnerek közti kapcsolat.
A fajok közti kapcsolatok ilyen csoportosítása nyilván csak egy közelítés, a természetben átmeneti formák és az egyes kategóriákba be nem sorolható életmódok is megfigyelhetők. Az élősködő az életciklusának jelentős részét a gazdaegyeden gazdaegyedben éli, abból táplálkozik, csökkenti annak túlélési és szaporodási esélyeit tehát virulensesetleg tünetekkel jellemezhető betegséget is okozhat tehát patogén is lehet.
Az élősködők rendszerint nem ölik meg a gazdát. A gazdafaj típusa szerint megkülönböztetünk növényi és állati élősködőket.
Növényi miért nem minden fonálféreg parazita például a lepkékhiszen lárváik, a hernyókrendszerint egyetlen növényegyeden fejlődnek. A növényi élősködők populáció-növekedését főként nem maga a gazdanövény, hanem parazitoidok és ragadozók korlátozzák.
Állati élősködők például a bélférgek és tetvekhiszen rendszerint ezek is hosszan kötődnek a gazdaegyedhez. E kapcsolat szorosabb, mint a növény-növényi élősködőkapcsolat, mert populációnövekedésüket leginkább a gazda védekezési reakciói limitálják.
- Alultápláltságot jelent.
- A drogok parazitáitól
- Bél paraziták inkubációs periódusa
- Emberi horogférgek tünetei és kezelése
- Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
- Egy időben megszabadulni a férgektől
- Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
Az állati paraziták számára a gazdaegyed élőhely, táplálékforrás és természetes ellenség is egyben. Közvetlen fejlődési ciklust mutatnak azok az élősködők, melyek teljes fejlődési ciklusukat meg tudják valósítani egyetlen gazdafajon élve.
Ilyenek például a tetvek. Sok parazita mutat közvetett fejlődési ciklust, e fajok különböző fejlődési alakjai különböző gazdafajokban fejlődnek.
Ilyenek például a Plasmodiuma galandférgekés a buzogányfejű férgek. Esetükben köztigazdának hívjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejlődési folyamatok zajlanak, és végleges gazdának hívjuk azt, amelyben az ivaros fejlődési folyamatok zajlanak. A harmadik lehetőség, hogy a faj egy bizonyos életszakaszában nem függ semmilyen gazdaszervezettől, hanem például a talajban fejlődik pl.
Sok rovar csak a lárvaként folytat élősködő életmódot például a növényélősködő lepkék és gubacsdarazsakvagy az állati élősködő selymes döglégymás rovarok miért nem minden fonálféreg parazita csak kifejlett korukban élősködnek, mint a Carnus hemapterus és a kullancslegyek. Parazitizmus-szimbiózis átmeneti formák[ szerkesztés ] Két faj közötti kapcsolat természetesen nem minden időszakban és nem minden élőhelyen azonos jellegű.
Elképzelhető, hogy egy növényfaj és a gyökereihez kapcsolódó mikorrhizagombák kapcsolata szimbiózisnak bizonyul egy szárazabb időszakban vagy szárazabb élőhelyen, amikor a gombák által szolgáltatott többlet vízmennyiség nagy érték a növények számára, és ugyanez a kapcsolat parazitizmus jellegű máskor vagy máshol, bőséges vízellátás esetén.
Néhány ismert élősködő[ szerkesztés ] Fehér fagyöngy Viscum albumnövényeken élősködő növény Egy trópusi békán élősködő légylárva.
Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható.
