Lárvás állatok
A trochofóra lárvák a tapogatós—csillókoszorús állatok mindegyikére jellemzőek, de ezen kívül is gyakori.
Így a nyelesférgekpuhatestűekgyűrűsférgekormányosférgekfecskendőférgekzsinórférgekpörgekarúaktüskésbőrűek és még egy sor más gerinctelen állatcsoport között teremti meg a törzsfejlődési kapcsolatot. A trochofóra lárva léte szemléletesen mutatja, hogy a testüreges állatok Coelomata nagyobb része egyetlen közös ős leszármazotta lehet.
Teljes szövegű keresés Hosszúkás, vagy tojásalakú testükhöz a fejük többé-kevésbbé függélyesen elhelyezett és többnyire a szemekig behúzható az előtorba. A rövid és bunkóval végződő csápok a homlok alatt, kissé lárvás állatok szemek alatt és között erednek. A család legtöbb képviselőjénél, a tulajdonképpeni szalonnabogarak kivételével, a homlokon kis, némelykor csökevényes fiókszemet találunk. A lábak rövidek, a lábfejízek száma öt.
Mind az ősszájúmind az újszájú anatómia levezethető belőle, mivel a hasi oldal közepén elhelyezkedő szájat a test végén lévő végbélnyílással köti össze lárvás állatok emésztőrendszer.
Elöl rövid nyelőcső, majd tágas gyomor következik, végül a belek, az utóbél, majd a végbélnyílás következik.
A bélcsatorna U-alakú is lehet, ez esetben a száj- és végbélnyílás is a hasi oldalon van. Lárvás állatok trochofóra lárva mindig átalakulással lesz kifejlett állattá, ekkor veszi fel az adott állattörzsre jellemző anatómiai jegyeket.
A trochofóra lárva elülső végén csomókba szerveződő csillók találhatók a fejtetőlemezen, alatta idegdúc kezdeménye helyezkedik el, amelyből négy idegtörzs indul ki. A száj körüli részen jól fejlett, két soros csillókoszorú van, a száj mögött pedig egy másik, egysoros. A csillók mozgása söpri a száj felé a szerves törmeléket, amelyet elfogyaszt, valamint ezzel egyidőben mozgatja is a lárvát.