Tyuk galandfereg

Kártevő csirke Dr. Merényi László Azt gondolná az átlagember, hogy az intenzív baromfitartás elterjedésével a madaraknak a különféle kórokozókkal, parazitákkal tyuk galandfereg találkozásra alig van esélyük, így ezzel a káros tényezõvel nem nagyon kell számolni. A gyakorlati élet ezt giliszta férgek elképzelést gyakran megcáfolja részben úgy, hogy megváltozik az egyes kórokozók jelentõsége vagy olyan paraziták, kártevõk jelennek meg az állományokban és a tartásukra szolgáló épületekben, amelyek eddig nem okoztak gondot.

A különbség azért lényeges, mert az eltérõ tartásmódokban más-más parazitákkal és kártevõkkel kell számolni, de azonos problémák is vannak. A mélyalmon tartott brojler- vagy pecsenyecsirkéknél a zárt tartás következtében tyuk galandfereg belsõ élõsködõk, amelyek közvetett fejlõdésûek mételyek, galandférgek, egyes fonálférgektehát fejlõdésük valamilyen köztes gazda csiga, giliszta, ízeltlábú stb.

A rövid kb. A gyakori turnusváltás és a két állomány közötti idõben elvégzett alomkihordás, takarítás és fertõtlenítés is a csekély fertõzõdési lehetõséget támogatja. Ezek közül a legjelentõsebb belsõ élõsködõk a különbözõ kokcidium fajok Eimeria spp.

Ezen kívül számolnunk kell az állatok szoros környezetében élõ olyan kártevõkkel, mint az paraziták žarnaux en anglais Alphitobius diaperinus és a különféle légyfajok Muscidaeamelyek közvetve, más kórokozók átvitelével veszélyeztetik az állományok egészségét.

Az orsóférgesség a brojlerállományokban nem tud kialakulni, mivel a féreg fejlõdési tyuk galandfereg a peteürítésig hosszabb 6—7 hétmint a csirkék élethossza. Ezért a figyelmet — ebbõl a szempontból — a tenyész- és árutojást termelõ tojóállományokra kell fordítani. tyuk galandfereg

monorifarm - G-Portál

Kétfázisú nevelés esetén a fertõzési láncot az elõnevelt állománynak a termelõistállóba telepítésekor elvégzett gyógyszeres kezelésével meg tudjuk szakítani. A gyógykezelést az áttelepítés elõtt célszerû elvégezni, mert így a termelõistállóba már nem kerülhet tyuk galandfereg fertõzést fenntartó, a környezet káros hatásainak nagyon ellenálló, vastag burokkal rendelkezõ pete.

Orsóférgesség esetén de más féregnél is a mélyalmos tartásnál az újrafertõzõdés veszélye az egész termelési idõszakban fennáll. A férgesség többféle módon okoz kárt az állatnak és jelentõs veszteséget a termelõnek.

Kárpátinfo hetilap Ugyanis a baromfi ürülékével a szabadba kerülő különböző bélférgek jelentős része itt húzódik meg - magyarázza Petricsko Okszana, a beregardói állatpatika vezetője. A fertőzés tényének megállapításához nem feltétlenül szükséges laboratóriumi vizsgálat, hisz például a hetes baromfi súlya átlagosan meghaladja a másfél kilogrammot még akkor is, ha nem állandóan táppal etették őket.

A vékonybélben élõsködõ féreg a bél nyálkahártyájának károsodását idézi elõ. A fertõzött csirkék bágyadtak, étvágytalanok, soványodnak, gyakran van hasmenésük, nem fejlõdnek, a takarmányt hiányosan értékesítik, vérszegények, senyvesek, és súlyos tyuk galandfereg esetén el is pusztulhatnak.

Nagyszámú féreg jelenlétekor a bél elzáródhat, megrepedhet. A kifejlett férgek által termelt kémiai anyagok a bélbõl felszívódva a csirkék bénulását okozhatják.

Termelõ állományoknál a tojás tyuk galandfereg és mérete csökken. Az A-vitamin hiánya következtében a tojások sárgája fakó lesz és a tenyésztojások keltethetõsége csökken, a csibék pigmentáltsága hiányos.

Természetesen, mint másodlagos, de igen fontos negatív hatása a fertõzöttségnek az, hogy az állatok ellenálló képessége az egyéb vírusos, baktériumos betegségekkel szemben gyengül és az alkalmazott vakcinákra adott immunválasz is redukálódik.

A bemutatott tünetekre alapozott diagnózis nem lehet pontos, mert ilyen tüneteket más parazitás vagy nem parazitás betegség is elõidézhet.

Fiatal baromfinak gilisztahajtót

A tünetek csak felhívják a figyelmet arra, hogy az állomány beteg és törekedni kell szakszerûen az ok pontos felderítésére. A férgek által okozott megbetegedés elsõsorban állatorvosi tyuk galandfereg laboratóriumban deríthetõ ki. A vizsgálatra az állomány nagyságával arányos mennyiségû bélsarat kell a laboratóriumba eljuttatni. A minták mennyiségét, összegyûjtésének módját, csomagolását stb. A gyógyszeres védekezést ki kell egészíteni az újrafertõzõdés kiküszöbölé-sére irányuló rendszabályok kidolgozásával és betartásával, valamint a higiéniai viszonyok javításával.

Az itt megjelentetett anyagok a szerző saját tulajdonát képező szellemi termékek, melyek nyilvános felhasználásához pl.

A féregfertõzõdés megelõzése végett mélyalmos tartásnál rendszeresen frissítsük az almot, új állományt mindig új alommal fogadjunk; féregmentes tyuk galandfereg sohase telepítsünk szennyezett alomra; tartsuk szárazon az almot fõleg az itatók környékén; ne etessük az állatokat padlóról vagy alomról; dolgozzunk higiénikusan az eszközöket, felszereléseket, csomagolóanyagokat tartsuk tisztán, használjunk mûanyag lábzsákot és cseréljük az egyik istállóból a másikba történõ átmenetelnél, a bejáratoknál legyen mûködõképes lábfertõtlenítõ ; tartsuk távol a legyeket és bogarakat; megbetegedés esetén okszerû terápiát folytassunk; valamint zárjuk ki a galambokkal, verebekkel és vad madarakkal való érintkezés lehetõségét, mert tyuk galandfereg behurcolhatják az állományba a kórokozókat.

Úgy a mélyalmon mind a ketrecben zártan tartott baromfinak Európában, így Magyarországon is a madártetûatka Dermanyssus gallinae a leggyakrabban elõforduló külsõ élõsködõje. Számuk a betelepítés után 2—3 hónap múlva olyan tyuk galandfereg érhet el, tyuk galandfereg már nappal is észrevehetõ csoportokat alkotva nem csak a berendezési tárgyak tojófészkek, ketrecek rejtett réseiben és repedésiben, hanem a ketrecek rácsán, a tojófészkek oldalán is megtalálhatóak.

A nõstények által lerakott petékbõl 2—3 nap múlva kelnek ki a hat lábbal rendelkezõ lárvák, amelyek még nem táplálkoznak.

Vedlés után 8 lábú ún. Még két vedlés és közbeni vérszívás után válnak kifejlett hímekké és nõstényekké. A pete lerakásától a kifejlett állapot eléréséig 7—14 nap telik el a környezet hõmérsékletétõl és páratartalmától függõen.

Rendkívül ellenállóak, táplálkozás nélkül több, mint fél évig is életben maradnak. Kártételük a vérszívásban és a madarak nyugtalanításában nyilvánul meg, aminek az eredménye a vérszegénység és a tojástermelés csökkenése.

Ezeket a tojásgyûjtés során nem veszik észre a gondozók. Az elhagyott tojás ingerhatása következtében felerõsödik a kotlási hajlam.

Az ilyen tojásokat a csirkék feltörik.

A parazita a vérszívás során baktériumos és vírusos betegségeket olthat át egyik madárról a másikra. A fertõzött telepen dolgozó embereket is megtámadja vérszívás céljából a madártetûatka, ezért tyuk galandfereg csak a gazdasági és állategészségügyi jelentõsége, hanem mint zoonózist okozó tényezõ is indokolja az ellene való védekezés szükségességét. Tartósan nem tud megtelepedni az emberen, de mászkálásával és szúrásával nyugtalanságot, bõrkiütést és bõrgyulladást okozhat, belélegezve asztmás tünetek alakulhatnak ki.

A madártetûatka elleni védekezést nehezíti, hogy az állattartásban használható rovarirtó szerekkel szemben többnyire ellenállóvá váltak ezek az atkák, illetve nem rendelkezünk olyan védekezési technikával, amely tökéletes eredményre vezetne. A gyakorlati tapasztalatok sze-rint a védekezés sarkalatos pontja tyuk galandfereg megelõzés. A még nem fertõzõdött telepen csak garantáltan atkamentes helyrõl származó eszközöket, berendezési tárgyakat pl.

Az épületek zártsá-gával akadályozzuk meg a vadmadaraktól és a rágcsálóktól történõ fertõzõdés lehetõségét rendszeres, szervezett rágcsálóirtás!

A baromfik galandférgessége | Kárpátalja

Egyszer-használatos tojástálcákra gyûjtsük a tojást tálca a tojásgyûjtõbõl ne kerüljön vissza a tyuk galandfereg Ha már bekerült az atka, akkor összetett módszerrel csökkentsük azok számát az elviselhetõség szintjére. Az állománycsere elõtt az alapos mechanikus tisztítással gyéríthetjük jelentõsen a populációt.

A bõvizes mosás után akaricid szerrel is mossuk le a berendezési tárgyakat és az épület belsõ részét, beleértve a mennyezetet is. A munkaruhák mosásánál is használjunk megfelelõ akaricidet. Mivel egy telepen belül mindig lesz olyan fertõzött épület, amelyben csirke van, ezért a gondozók lehetõleg ne járjanak át egyik épületbõl a másikba.

• Létrehozva:
• Zártan tartott csirkék parazitózisai - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
• Bél paraziták képei
• Fiatal baromfinak gilisztahajtót | Kárpátinfo hetilap
• Baromfi féregtelenítése - Madarak - epivk.hu

Ha ez a megoldás nem lehetséges, akkor legalább a felsõ ruházatot cserélni kell átjárás során. Csapdázással folyamatosan figyelemmel kell kísérni az atkapopuláció alakulását. Az alombogár penészevõ gabonabogár nem tartozik az õshonos hazai faunához. Eredetileg a szubtrópuson élt, és ott a különféle madárfajok fészkeinek lakója volt.

A baromfik galandférgessége Többet szeretnék megtudni erről a betegségről, a gyógyításáról, és arról, tehetünk-e valamit a megelőzéséért — telefonált be szerkesztőségünkbe egy mezőkaszonyi olvasónk. Kérdéseit dr. Legeza Attilához, a Munkácsi Agráripari College állatgyógyászati osztályának vezetőjéhez továbbítottuk.

Afrikából az es évek során növényi eredetû takarmányokkal és alomanyaggal került Európába. Ma már szinte valamennyi kontinensen megtalálható.

Magyarországon elõször ban jelezték tömeges elõfordulását baromfitelepeken. A kártevõ mindenütt elõfordul, tyuk galandfereg a táplálkozása lehetséges.

Baromfi féregtelenítése

A baromfitartó épületekben gyakori, de sertéstelepen és bárányhizlaldában is elõfordul. Megtalálható mindkét tartási rendszerben, de a baromfival csak a mélyalmos technológiánál érintkezik. Éjszakai életmódot folytat, ennek ellenére nappal is aktív de csak az alom mélyebb rétegeiben. Leginkább a 24—38 °C-t kedveli.

Zártan tartott csirkék parazitózisai

A baromfi által az etetõbõl az alomra kiszórt takarmányból él. Amikor az egyedek száma olyan mértékre emelkedik, hogy a kiszórt takarmány számukra méregtelenítés és testtisztítás nem elegendõ, akkor a baromfietetõket is felkeresik.

Olyan épületben, ahol nappal csak néhány egyeddel lehet találkozni, éjszaka tömegesen lepik el a bogarak az etetõhelyeket.

A nõstények a közel egy éves életük során kb. Bizonyos körülmények között a bábozódni készülõ lárvák gyakran rágják be magukat az épület szigetelésébe.

A baromfik galandférgessége

A bábállapot 7—12 napig tart. A mélyalmos rendszerû épületekben a rovarok nagy mennyiségben találhatók az etetõk és itatók környékén. Az alombogár sokféle kórokozónak vírusok, baktériumok, gombák, paraziták lehet a hordozója, amelyek közül több veszélyeztetheti tyuk galandfereg termelést. Egyes vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az élõ vagy elhullott alombogár egyaránt szerepet játszik a szalmonella baktériumok hordozásában és terjesztésében.

Legújabb írások

Több tojótelepen végzett vizsgálatok pedig arról számolnak be, hogy a szalmonella fertõzöttséget a rendszeres és program szerinti fertõtlenítések ellenére addig nem sikerült felszámolni, amíg az baromfi feregtelenito inváziót meg nem szüntették. Jelenlegi ismereteink szerint az alombogár elleni védekezésben a legeredményesebb eljárás az alábbi lépések pontos végrehajtásával érhetõ el: az almot a takarítással egyidõben el kell távolítani az épületbõl sõt annak közelébõl is, tyuk galandfereg alom kihordása után, minden egyéb beavatkozást megelõzõen, a legrövidebb idõn belül el kell végezni a vegyszeres irtást, az épület körül rovarölõ méregmezõt kell permetezni a menekülõ rovarok elölésére, az irtás hatására az épületen belül elpusztult rovarokat össze kell söpörni és el kell égetni.

A jelentõsebb ízeltlábú paraziták és kártevõk ellen az összehangolt védekezés idegen kifejezéssel élve Integrated Pest Management, röviden: IPM vezet eredményre. A külsõ élõsködõk elleni védekezést úgy kell kialakítani, hogy gazdaságos, emellett hatékony legyen és a mindennapi csirketartási technológiába bele lehessen illeszteni. A programtól elvárt alapvetõ követelmény, hogy kizárólag a kártevõre irányuljon, az inszekticidek felhasználása elsõsorban spray formájában történjék és a kártevõ populáció alakulásának figyelemmel kísérése folyamatos legyen.

Például, ha egy istállóba a madártetûatka megtelepedett, akkor a tojóállomány betelepítésekor a létszámuk olyan csekély, hogy észrevehetetlenek és nem is számolnak tyuk galandfereg jelenlétével.

Az idõ elõre haladtával, a kedvezõ szaporodási tyuk galandfereg meleg, magas páratartalom miatt számuk éppen a termelési idõszak elején robbanásszerûen emelkedik, de ekkor már kémiai szerekkel nem avatkozhatunk be ellenük. Az alombogár is — rejtett életmódja miatt — már csak akkor vehetõ észre, ha száma extrém méreteket ér el az alomban. Rendszeres csapdázással azonban figyelemmel kísérhetõ a számuk alakulása és a szervizperiódusban az ellenük való célzott beavatkozás megtervezhetõ.

A másik fontos tyuk galandfereg a kártevõknek telepen belül egyik épületbõl a másikba, illetve egyik teleprõl a másikra történõ áthurcolása. Ha a rendszeres ellenõrzés miatt ismerjük egy épület fertõzöttségének tényét, akkor tyuk galandfereg kell törekednünk, hogy ezt a fertõzöttséget ne hordjuk szét a telepen, mert egy épület rovartalanítása kisebb költséget jelent, mint egy egész telep kezelése.