Szarvasmarhacsap életciklusa
A csokoládé karbonlábnyomát vizsgálták szarvasmarhacsap életciklusa kutatók Konyha A csokoládé karbonlábnyomát és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait. A karbonlábnyom azt mutatja, hogy szarvasmarhacsap életciklusa termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőbe.
A Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy becsülték, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki.
Ez egyenlő egy akkora nagyváros, mint a ezres lakosú Belfast éves karbonkibocsátásával.
Azt is kimutatták, hogy egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség. Nagy-Britannia a világ hatodik legnagyobb csokoládéfogyasztó országa, éves átlagban egy személy mintegy nyolc kilogramm csokit fogyaszt, ami körülbelül darab Mars szeletnek felel meg.
A brit csokoládéipar ben négymilliárd font értékben forgalmazott csokoládét, és az előrejelzések szerint ez 9 százalékkal nőni fog re.
A kutatók azt találták, hogy a csokoládéhoz szükséges alapanyagoknak — köztük a tejpornak, a kakaószármazékoknak, a cukornak és a pálmaolajnak —, valamint a csomagolásnak van a legnagyobb környezeti hatása. A Nemzetközi Kakaó Szervezet adatai szerint ban szarvasmarhacsap életciklusa éves kakaótermelés 4,25 millió tonna volt.
A csokoládéforgalmazás elérte a több mint milliárd dollárt, a globális fogyasztás 45 százaléka Európára jut.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tejcsokoládéhoz szükséges tej előállítása is fontos környezeti tényező. A tejtermelés sok energiát igénylő folyamat, és a tejet adó szarvasmarhák is jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátók.
Élő bolygónk – online szemle
Ez is jelentős mértékben növeli a csokoládé karbonlábnyomát. Tanulmányunk lényege, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát.
Neked ajánljuk.