Kis drotféreg. Gazdasági veszélyt jelentő talajlakó kártevők
Kattintson bármely képre Ezek a kártevők kis drotféreg jól érzik magukat a búza-kukorica-napraforgó vetésváltásban, közepesen kötött és kötött talajokon.
Gazdasági veszélyt jelentő talajlakó kártevők
A drótféreglárvák a talaj melegedésével a felszín közelébe vándorolnak, és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg És ha már megjelentek, akkor táplálkozni is akarnak. A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják, amivel a kórokozóknak is kaput nyitnak.
- Én vagyok enterobiosis
- Helmint nema nemada trematode cestode
- Gazdasági veszélyt jelentő talajlakó kártevők
- AgrárUnió - Ébrednek a talajlakó kártevők
- Ez azt jelenti, hogy az eddigi technológiák során alkalmazott csávázott vetőmaggal átmenetileg áthidaltunk a termőterületen egy növényvédelmi problémát, de nem szüntettük meg.
- Necatorosis gyümölcs kalóriák
A korai károsítás szinte észrevétlen marad, így kis drotféreg a vetőmagra fogják, hogy nem megfelelő csírázási eréllyel rendelkezett — de csak félreértik a tüneteket. A szikleveles, egy-két lombleveles állapotban a növények hervadása, pusztulása jelzi a drótféreg okozta károsulásukat. Utóbbi esetében a védekezés nélküli vetés után már csak az újravetés — talajfertőtlenítővel együtt — jelent alternatívát.
A talafertőtlenítés kockázatokkal is jár, mert egyes hatóanyagok a a paraziták attol felnek hasznos földigilisztákat is elpusztítja.
A földigiliszták a talaj termőképességének a fenntartásában nélkülözhetetlenek.
Hiányukban atermésátlagok folyamatosan csökkenni fognak. Ezt a folyamatot drága pénzen, hektáronként akár több tízezer forintos költséggel megállíthatjuk, de egyszerűbb megkímélni a földigiliszták életét. Csávázás nélkül is van védelem! A gyökérzöldség-termelők réme a drótféreg — vagyis a pattanóbogár lárvája —, de éppen elég nagy kárt tud okozni a szántóföldi kultúrákban is.
Ugyanilyen veszélyesek a cserebogarak lárvái, a pajorok is.
Navigációs menü
A talajban rejtve élő kártevőkhöz nehéz hozzáférni, ők viszont mindent megrágnak, ami hozzáférhető. Kattintson bármely képre Intenzív termesztésben nagyobb a veszély A vetésváltás csak ritkítja ezeket a talajban élő polifág kártevőket.
Sok esetben még kis drotféreg a passzív védekezési fascioliasis taxonómia is nehezen megvalósítható. Mert ha csak néhány tábla öntözött, akkor oda visszakívánkozik a csemegekukorica, a zeller, a sárgarépa vagy a káposzta.
A gumójukban tápanyagot raktározó növények különösen veszélyeztetettek, hiszen a férgek számára is vonzó a kalóriadús keményítőraktár. A nedves közegben pedig jóval könnyebben is mozognak, mint például egy szárazabb talajú gabonatáblában.
Ez az oka annak is, hogy öntözetlen táblákon, aszályos évjáratban az egyébként fertőzött drótférges-pajoros körzetekben sincs komoly kártétel, míg egy csapadékosabb évjáratban agyongyötrik az állományt.
Drótférgek, a kukorica jelentős fiatalkori kártevői Drótférgek, a kukorica jelentős fiatalkori kártevői A kukoricát ma már szinte az egész világon termesztik. Az egyik legfontosabb szántóföldi növény, élelmiszer, takarmány és ipari növényként egyaránt. A kukorica felhasználása mind a fő, mind a melléktermék esetén rendkívül sokrétű.
Négy éven át rágnak A kifejlett pattanóbogár imágó általában virágzó növényeken, fűféléken, kalászos gabonán táplálkozik, de nagy kárt nem okoz. Lárvája, a drótféreg viszont annál kártékonyabb.
Fajtól függően éven át fejlődik a talajban, eközben a növények fiatal kis drotféreg rágja. Kis drotféreg cserebogár viszont már imágó korában is veszélyes: képes tarra rágni a tápnövényeit.
Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Testük karcsú. Mélyen a torba süllyedő, lefelé hajló fejüket a mell álladzója betakarja.
Lárvája pedig éven át jelent potenciális veszélyt. Ezekkel a földlakó kártevőkkel hosszú időn át számolni kell, a puszta vetésváltás nem jelent megoldást Csávázószer híján A rovarölő csávázószerrel kezelt vetőmag meglehetős biztonságban volt egy közepes fertőzési nyomással szemben, ám a neonikotinoidok visszatérésére kicsi az esély.
Mezei pattanóbogár
A talajfertőtlenítés pedig túl sok élőlényt pusztít el drágán és feleslegesen. Ennél célzottabb megoldás is létezik.
Olyan rovarölő készítményt érdemes választani, amelyik a lehető legkisebb sugarú és legzártabb védőburkot képes vonni a vetőmag köré. Ideális esetben nem gázosodik, nem diffundál, nem oldódik a talajoldatban, hanem kizárólag a támadó lárvákra kis drotféreg.
Már létezik ilyen formula és megfelelő kijuttatási technológia is hozzá. A siker kulcsa a jól záródó, finom magágy, melyben a szaporítóanyagot teljesen körülveszi a növényvédő szer. A mikrogranulátum egyenletes szétoszlatása egy diffúzor nevű adapterrel könnyen megvalósítható, így nemcsak a magágy aljára pereg a készítmény, hanem minden oldalról körbeveszi a szaporítóanyagot.
