Kifejlett galandféreg. epivk.hu - A leggyakoribb fertőződési lehetőségek

• Antihelmintikus gyógyszerek embereknek vélemények
• Férgek gyermekeknél, mint az árpa kezelésére

Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba. Testük általában fehér, sárgás kifejlett galandféreg szürkés árnyalatú. A galandférgek testfelépítése sok szempontból eltérhet az előzőekben tárgyalt két osztályétól. A gazdaállat speciális, de viszonylag állandó belső környezetéhez adaptálódtak.

A galandférgeknek több olyan kifejlett galandféreg visszafejlődött, eltűnt, amely a feltételezett örvényféregszerű ősöknél még megvolt. Leegyszerűsödött testfelépítésük jó példa arra, hogy az evolúció során nemcsak egyre bonyolultabb, hanem egyszerű szervezetű fajok is kialakulnak.

Testük általában három részre tagolható. Speciális testrészük a fej scolexamely a megkapaszkodást szolgálja. Rajta szívógödrök, szívókák, horgok, tüskeszerű nyúlványok lehetnek. Tipikus esetben a scolex után van egy nyaki germinatív zóna, amely az új ízeket proglottis hozza létre Hosszú, lapított testük kevés kivételtől eltekintve ízekre tagolt.

Az egyes ízek találkozási helyét egy felszíni barázda, és a vékonyabb izomzat jelzi.

Állattan | Digitális Tankönyvtár

Az ízekre tagolt test, az ízek láncolatának neve a sztrobila. Minden új proglottisz megjelenésével párhuzamosan a régebbiek hátrébb kerülnek, és a bennük található ivarszervek fokozatosan fejletté válnak. Testük védőburka tegumentum az előző taxonoknál megismert alapfelépítéshez hasonló A felszíni szinciciális plazmaréteg számos nyúlványt visel.

Ennek elsődleges szerepe feltehetően a felszívó felület növelése.

A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát. Kifejlett példányaik gerinces végleges gazda bélcsatornájában, ezzel szemben a lárvák köztigazdában pl. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak nincsen szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége.

A tegumentum megvédi a férget a gazdaállat lúgos kémhatású emésztőnedveitől, de a vizet és a tápanyagokat átengedi. A galandférgek a pH szempontjából jó tűrőképességűek.

Közvetlenül a tegumentum alatt vékony, körkörös és egy vagy két hosszanti izomréteg van. A kültakaró alatti parenchimát külső és belső rétegre tagolják az ott lévő erősebb hosszanti és körkörös izomkötegek.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Kotlán Sándor.

Néhány dorzoventrális izomköteg is megfigyelhető. A különböző irányban futó izmoknak különösen fontos szerepük van a szkolexben, ahol a megkapaszkodást biztosító szívókák, horgok mozgatását végzik. Bélcsatornájuk valamennyi fejlődési állapotukban hiányzik, a tápanyagokat teljes mértékben a kültakarón át veszik fel.

Lehetséges, hogy a gazdaállat bélcsövének belső falába befúródó szkolex olyan anyagok felvételére is képes, melyre a proglottiszok nem. Kifejlett galandféreg kifejlett galandféreg felvételét elősegíti, hogy testük belső ozmotikus koncentrációja alacsonyabb a gazdaállat bélcsatornájában lévő anyagoknál, testfolyadékainál. Testüknek magas a glikogéntartalma. A zsírsavtartalom a glikogén anaerob bontásából származik.

A gazdaállat bélcsatornájában lévő szénhidrátok fokozzák a növekedésüket és a petetermelést. A fehérjék esetleges hiányát jól elviselik. Gázcseréjük a kültakarójukon keresztül megy végbe. Az oxigént felhasználják, ha rendelkezésre áll, de az anaerob légzés dominál.

Account Options

A glikogén anaerob lebontásakor széndioxid és különböző szerves savak keletkeznek. A kiválasztó szervrendszer gyűjtőcsatornái a fereg szekletben kifejlett galandféreg szélén, dorzo- és ventrolaterálisan futnak végig, hozzájuk csatlakoznak a lángsejtekben végződő csatornácskák.

Minden ízben, annak poszterior végén harántágak kötik össze a ventrális helyzetű hosszanti gyűjtőcsatornákat Egyes fajoknál ez az alaptípus leegyszerűsödhet, míg másoknál — például egyes szívókás galandférgeknél — a főcsatornákon kívül számos további, de kevésbé fejlett csatornák is előfordulhatnak.

Idegrendszerük központja, a szkolexben lévő ideggyűrű- és idegsejtcsoport. Ebből a testbe két hosszanti, jól fejlett laterális, és általában további két dorzális és két ventrális helyzetű, vékonyabb mellékidegtörzs indul ki az egyes ízeken keresztül hátrafelé. Minden íz kifejlett galandféreg egy harántirányú összekötő ideggyűrűt tartalmaz.

A szkolexben a kétlebenyű agydúc a transzverzális komisszúrák révén a legfejlettebb laterális törzsekhez és az ott lévő ideggyűrűhöz csatlakozik. A rosztellumban szintén megfigyelhető egy kevésbé fejlett ideggyűrű Speciális érzékszerveik nincsenek, de a kültakaróban módosult érzékelőcsillók ülnek. Az érett ízek fejlett izomzatot, parenchimát és ivarszerveket tartalmaznak. Az utolsó, legérettebb, esetleg már leváló ízekben viszont gyakorlatilag csak a pete tárolására szolgáló, megnövekedett uteruszt és a parenchimát lehet megtalálni.

Szinte valamennyi galandféreg hímnős. Minden egyes proglottiszban van ivarszerv A herék elszórtan helyezkednek el az ízen belül.

A cirrusz alakja, tüskézettsége faji jellegzetesség. A petefészek többnyire páros, elágazó felépítésű. Az ootype üregéből nyíló uterusz a legtöbb fajnál igen nagy, alakja fajra jellemző alakú, zsákszerű, elágazó vagy hálózatos felépítésű.

A belőle kiinduló vagina az ivarnyíláshoz vezet, rajta a párzás során felvett spermiumok tárolására kifejlett galandféreg ondótartály lehet. Egyes galandférgeknél Bothriocephalus, Dipylidium, Moniezia egy ízben két ivarszerv-garnitúra van, így a proglottisz mindkét oldalán van ivarpitvar. A hím ivarkészülék általában előbb válik éretté, így a petesejtek megtermékenyítése többnyire egy ízen belül nem megy végbe.

Általában két egyed termékenyíti meg egymást kölcsönösen, vagy ugyanazon egyed két íze között történik megtermékenyítés. A megtermékenyített peték az ivarnyíláson át jutnak ki a külvilágra, vagy korszerű készítmények a férgek megelőzésére testvégen lévő petékkel telt íz válik le a sztrobiláról. Azok a fajok, melyek uteruszukból folyamatosan adják le a petesejteket, és így az ízek nem válnak le rendszeresen, hosszúra megnőtt sztrobilával rendelkeznek.

A peték általában igen ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, kifejlett galandféreg hónapokig fertőzőképesek maradnak. Kevés kivételtől eltekintve valamennyi galandféreg fejlődéséhez legalább egy, és általában gerinctelen köztigazdára van szükség. A kifejlett állatok a gerincesek minden osztályának képviselőit károsíthatják.

Az emberek is fertőződhetnek. Erre főleg a trópusi területeken, a paraziták fejlődéséhez kedvező táplálkozási szokások és a higiéniás körülmények miatt kerülhet sor. Tagolatlan galandférgek Caryophyllidea Az ide tartozó fajok teste a kifejlett galandféreg galandféregtől fereghajto mellekhatasa nem ízekből áll, hanem tagolatlan, szalag alakú.

Fejükön valódi értelemben vett szívógödröket, szívókákat nem viselnek. Az elülső testvég formája legyezőszerűen kiszélesedő, gyakran csipkézett. Főleg édesvízi halak élősködői. Hazánkban őshonos a szegfűféreg Caryophyllaeus fimbricepsmíg a Khawiasinensis Akét említett faj morfológiailag igen hasonló.

Kiszélesedő feji végük fodrozott, virágszirmokra emlékeztető nyúlványokat visel. A szikmirigyek a test szélein, az uteruszban tárolt peték a középső régióban helyezkednek el. Köztigazdával fejlődnek.

Aférgek a halak bélcsatornájában élnek, ahonnan a petéik a bélsárral jutnak ki a kifejlett galandféreg. Akialakuló lárva coracidium a csővájó férgek, leggyakrabban a Tubifex tubifex testébe kerül, ahol belőle a procercoid, majd a plerocercoid lárva jön létre. Ahal testébe a fertőzött Tubifex elfogyasztásával kerül be a plerocerkoid lárva.

Aféreg a hal bélcsatornájában éri el az ivarérettségét. Abélben hámsérüléseket bélgyulladást okoz, a halak lesoványodnak, súlyosabb esetben a fiatal halak elhullanak.

A szívógödör falában nincs jól fejlett, erős, elkülönült izomzat, kifejlett galandféreg csak a bőrizomtömlő kismértékben módosult kifejlett galandféreg. A sztrobilát felépítő kifejlett galandféreg többsége azonos fejlettségi állapotban van. Egyes fajoknál a test tagolatlan, az ízek határa elmosódott. Az uteruszuknak általában a ventrális oldal középvonalában külön kivezető nyílása van. Fejlődési ciklusuk során petéik a végleges gazda bélsarával kerülnek a vízbe. Itt kialakul a koracidium lárva, amely csillókkal rendelkezik, de hat kapaszkodóhorga is van Az első köztigazda, általában alacsonyabb rendű rák testüregében ebből procerkoid lárva jön létre, míg a második köztigazdában vagy ennek hiányában, a végleges gazdában a plerocerkoid fejlődik ki.

Ki lakik odabent?

A procerkoid lárva megnyúlt testű, farki részén kapaszkodóhorgokat visel. A második köztigazdába vagy a végleges gazdába kerülve átfúrja magát a bél falán.

Ebben a folyamatban valószínűleg az igen fejlett, úgynevezett frontális mirigyváladéka segíti. Megtelepszik az izomzatban vagy a testüregben. Átalakul megnyúlt testű plerocerkoiddá, amelynek feji végén már kialakul a szkolex.

Az ivarszervek kivételével valamennyi, a kifejlett állatban is meglévő belső szerv kezdeménye megtalálható benne. Az ivarszervek csak a végleges gazdába kerülve alakulnak ki. A végleges gazda az egyetlen vagy a második köztigazda elfogyasztásával fertőződik, ahol a plerocerkoid kifejlett féreggé alakul.

A Bothriocephalus acheilognathi a Távol-Keletről behurcolt parazita Valamennyi hazai pontyfélében megtalálja életfeltételeit, de elsősorban a pontyot károsítja. Jellegzetes formájú szkolexén két kifejlett galandféreg üregű, megnyúlt alakú szívógödör van, amelyek segítségével megtapad a hal belében.

A kifejlett alakok teste 15—20 cm hosszú lehet. Mechanikusan károsítják a bél nyálkahártyáját, gyulladásos folyamatot okoznak.

1. Galandférgek – Wikipédia
2. Giardia quiste
3. Paraziták kezelése a gyomorban és a belekben

Jelentős mennyiségű táplálékot vonnak el, ezért a halak lesoványodnak. A bélsárral kikerülő petékből koracidium lárvák bújnak ki, amelyeket az evezőlábú rákok táplálkozásuk során vesznek fel.

Testüregükben a lárva továbbfejlődik procerkoiddá. A halak a rákok elfogyasztásával fertőződnek, bélcsatornájukban kialakul a plerocerkoid, majd ebből a kifejlett féreg.

A: fejlődésnek indult zigóta, B: koracidium, C: procerkoid, D: pinworms allergia, E: kifejlett féreg Vogel, Rosen és más szerzők nyomán módosítva A szíjgalandféreg Ligula intestinalis kifejlett alakjai A bélsárral kiürült petékből kialakuló koracidiumot a köztigazda evezőlábú rákok veszik fel, bennük kialakul a procerkoid. A rákokat elfogyasztó pontyfélékben, azok hasüregében több mint egy évig fejlődnek a plerocerkoid alakok.

Testméretük több tíz centiméteres is lehet. Szinte valamennyi belső szervre igen káros hatással van a hatalmasra növő lárva, így akár már 1—2 példány megtelepedése is a hal elhullásához vezethet. A fertőzés következtében legyengült, a kifejlett galandféreg közelében lassan mozgó halakat elfogyasztó madarakban kialakul a kifejlett féreg.

Ennek elkülönült szkolexe nincs, de a test elülső végén két kisméretű, sekély üregű szívógödör található. Testük külsőlegtagolatlan, rajta harántirányú, felületi befűződések figyelhetők meg. A hosszanti sorba Helminták kezelése gyermektől kezdve ivarszervek kivezető nyílásai a test hasi oldalán egymás után következnek.

A: szíjgalandféreg Ligula intestinalisB: Bothriocephalus acheilognathi Bihovszkij, Edelényi és Molnár nyomán kissé módosítva Szívókás galandférgek Cyclophyllidea A galandférgek kifejlett galandféreg leggazdagabb rendje. Szkolexükön négy jól fejlett, erős, elkülönült izomzattal bíró szívóka van, kifejlett galandféreg segítségével erősen meg tudnak tapadni a gazdaállat bélcsatornájának falán Egyes fajok szkolexének csúcsán lévő nyúlványon, ormányon rostellum horogkoszorú található, amely még biztonságosabb megkapaszkodást eredményez.

A sztrobilát alkotó ízek különböző fejlettségi állapotban vannak. A szikmirigy kompakt és az íz hátulsó felében helyezkedik el. Az ivarnyílás általában az íz laterális szélén van.

Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)

Az uterusznak nincs külön kivezető nyílása, a közös ivarpitvarba nyílik. Fejlődési ciklusuk a szívógödrös galandférgekhez képest egyszerűbb. A pete a végleges gazda bélsarával kerül ki a külvilágra. A petét kifejlett galandféreg köztigazda táplálkozása közben veszi fel. Testében a peteburkon belül kifejlődött hathorgas onkoszféra oncosphaera kiszabadul.

Navigációs menü

Kezdetben a gazdaállat szervezetében vándorol, majd egy bizonyos szervben megtelepedve kialakul kifejlett galandféreg a végleges lárvaforma A fertőzőképes, végleges lárvaformáknak több típusa van, amelyeket felépítésük alapján csoportosítani lehet. Így megkülönböztetünk ciszticerkoid cysticercoid típusúakat, amelyek nem hólyagszerűek.

A szkolexet ebben az esetben a test középső részéből kialakult parenchimális védőtok veszi körül, a test végén csak a farokrész szabad. Igen változatos alakúak lehetnek, számos formájuk ismert. Ilyen típusú lárva például a kriptocisztisz cryptocystisamely a Dipylidium caninum fertőzőképes fejlődési alakja. Ciszticerkoid típusú lárvája kifejlett galandféreg a Moniezia fajoknak is. A másik fő csoportba a ciszticerkusz cysticercus típusú lárvákat lehet sorolni, amelyeknél egy vagy több betüremkedett szkolex van egy folyadékkal telt, a test többi részéből kialakult hólyagban.

Ide tartozik a valódi ciszticerkusz, népies nevén borsóka. Ebben a hólyagban egy betüremkedett szkolex van. Ilyen végleges lárvája van például a Taenia saginata fajnak. A cönurusz coenurus lárvában egy hólyagban több betüremkedett szkolex fejlődik ki. Ez a lárvatípus a Taenia multiceps fajnál fordul elő. A harmadik ciszticerkusz lárvatípus az echinokokkusz echinococcusegy terjedelmes nagy hólyag rivókatömlőamelyben a hólyag belső, germinatív rétegéről sarjadzással további utódciszták kifejlett galandféreg el, kifejlett galandféreg tartalmazzák a betüremkedett szkolexeket.

Ilyen lárvája van az Echinococcus granulosus fajnak. A: fej, B: idegrendszer a feji végben, C: ízelt test, D: íz, E: érett íz, amelyben jól látszik a petékkel teli, elágazó méh. A: hathorgas onkoszféra, B-E: végleges lárvaformák: B: kriptocisztisz, C: ciszticerkusz, D: cönurusz, E: szivfereg elleni szer. A bélcsatornában élő kifejlett férgek testéről leváló, duzzadt kifejlett galandféreg hasonlító ízek a bélsárral kerülnek kifejlett galandféreg a külvilágra.

A petéket a talajban élő páncélosatkák Oribatida veszik fel. Bennük alakul ki a hathorgas onkoszféra, majd a ciszticerkoid típusú lárva.