Helminthosporium solani betegség ciklusa
Mezőgazdasági mikrobiológia (növénykórtan) – Fungi (Gombák)
Éghajlat és talajigény, vetésváltás Éghajlatigény A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet °C körül van és a nyári helminthosporium solani betegség ciklusa hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t.
A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt helminthosporium solani betegség ciklusa. A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny. Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a élesztőgomba paraziták fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik. A fejlődés középső szakaszában — a virágzás és gumóképzés időszakában — nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező.
A burgonya vízigényes növény. A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető.
Hazánkban — a talajadottságoktól függően — mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen.
Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. Mindenhol az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya.
Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek.
Azokban a kötöttebb talajú megyékben Szolnok, Hajdu-Bihar, stb. Talajigény A burgonya — az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével — szinte miden talajon termeszthető. A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak pH A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon.
- termesztési tanácsok | bédalin
- Джабба посмотрел на таблицу, что стояла на мониторе, и всплеснул руками.
- Szirup férgek számára
- Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár
- СЕЙЧАС ВАС МОЖЕТ СПАСТИ ТОЛЬКО ПРАВДА - Правда? - спросила .
- - Я никогда не послал бы туда Дэвида, если бы считал, что это связано хоть с малейшей опасностью.
A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon — vályogos homokon és homokos vályogon — terem. A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával — okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással — érhető el gazdaságos burgonyatermesztés.
A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak.
A burgonya védelme
Vetésváltás A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után — monokultúrában — ne helminthosporium solani betegség ciklusa az a helyes, ha a növényi sorrendben évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt.
Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a zöldtrágya növények és az őszi kalászosok, stb.
Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény borsó, magtermő here stb. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények — kalászosok — következhetnek. A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes növények, pl. Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése.
Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kívánunk vetni. Tápanyagigény és trágyázás A burgonya tápanyagigényes növény.
Horváth józsef a szántóföldi növények betegségei by ezvans - Issuu
Az eredményes burgonyatermesztéshez — tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek — megfelelő trágyázásra van szükség. A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő.
Mezőgazdasági mikrobiológia (növénykórtan) – Fungi (Gombák) |
Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is. A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést helminthosporium solani betegség ciklusa, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét. A burgonya káliumigényes növény.
- A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L.
- Címke oldal fuzárium A Fusarium gombafajok talajban elő károsítók a mérsékeltövi amerikai, ázsiai és európai területeken termelt gabonafélékben.
- A lárvák és az imágók táplálékot vehetnek fel a megtámadott növények gyökeréből, gumójából, szárából és a levelekből.
- Les paraziták streaming ingyen
- A burgonya morfológiája, termesztése, élettani károsodásai, betegségei, kártevői | epivk.hu
- fuzárium - Címke - epivk.hu
A kálium — a termés növelésén kívül — hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra helminthosporium solani betegség ciklusa kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét. Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat.
A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van. A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg. A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istállótrágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük.
A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás.
Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket juttat a talajba. Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ.
Fontosabb tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél.
Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés platyhelminthes coelom istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani. Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb. Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istállótrágyázni.
Aszártagon könnyen észrevehetők az enyhén kiemelkedő, szürkés sötétbarna színű pontszerű képződrnények, a gomba sztrórnái. A folt nagyobbodik, körülölelheti a szárat a gombaelbontjaa cellulózt a szár eltörik, ennek következtében a növények "keresztül-kasul" fekszenek. A felmetszett szárban, a mandula alakú folt alatt sűrű, "egérszürke" színű rnicéliurn van. A gomba a gyökérzetet nem károsí~a. A beteg növények korán érnek, fehér, majd korornpenészes, kevésbé telt szernű kalászt nevelnek.
A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli.
termesztési tanácsok
A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehérmustár, olajretek és káposztarepce.
A zöldtrágyanövényeket általában július második felében — augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni. A zöldtrágyanövényeket — a növények teljes kifejlődése után — amint lehet, még ősszel le kell szántani. Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni. A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet.
Post navigation
A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk. A burgonya harmonikus tápanyagellátása — a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya — műtrágyázással valósítható meg. A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag-szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek alapján határozható meg.
Összefoglalva: a szükséges műtrágya hatóanyag mennyiségek és a tápanyag arányok legnagyobb részt a következő tényezőktől függnek: termesztési cél, a termőhely talajviszonyainak és konkrét tápanyagellátottságának megfelelő fajlagos műtrágyaigény hatóanyagokban, és az elérhető termésmennyiségek.
Helminthosporium solani betegség ciklusa végleges mennyiségek azonban még módosulhatnak a szervestrágyázás, az öntözés, az elővetemények, stb. Részletesebben lásd a kukoricánál. A műtrágyázás ideje és módja.
A burgonya alá a foszfor és a kálium műtrágyákat is nagyobbrészt megosztva: ősszel és tavasszal kell kijuttatni.
Ez alól csak a csernozjom talajok a kivételek; itt helminthosporium solani betegség ciklusa foszfor és kálium műtrágyákat teljes egészében ősszel, alaptrágyázásra lehet felhasználni. A kálium műtrágyák alkalmazásánál fontos irányelvnek tekinthető, hogy a kálisót ősszel célszerű kiszórni; tavasszal csak az ültetés előtt héttel korábban szórható ki. Egyébként tavasszal, ha lehet, kénsavas káliumot adjunk a burgonya alá. A nitrogén műtrágyázásnál az az általános irányelv, hogy minden talajtípuson megosztva — ősszel és tavasszal — adjuk a N-műtrágyát.
Közismert, hogy nagyobbrészt csak a somogyi homoktalajokon van szükség magnéziumtrágyázásra. A magnéziumszulfátot fejtrágyaként szokták kiszórni. A burgonya termése gazdaságosan növelhető lombtrágyázással is, ami egyébként jól kombinálható a növényvédő permetezésekkel.
A permetezés több alkalommal is végezhető, pl.
