Gyurusférgek csoportjai

Gyűrűsférgek – Wikipédia

Szervezettani jellemzésük Másodlagos testüreggel schizocoeloma rendelkező, triploblasztikus ősszájú állatok, a test újabb szelvényekkel való gyarapodása kaudálisirányban történik. Feji végüket a szelvénynek nem tekinthető fejlebeny és az azt követő, szájnyílást tartalmazó peristomium alkotja. Ez után következik a szelvényes test, majd a testvéget alkotó pygidium, rajta a végbélnyílással. Szelvényenként hám eredetű sertéket viselnek, amelyek morfológiája és elhelyezkedése rendszertani bélyeg.

Csonklábaik lehetnek. Tápcsatornájuk teljes háromszakaszoscsoportra jellemzően sokféle specializációt mutathat.

gyurusférgek csoportjai

Légzőszerveik lehetnek. Elsődlegesen zárt keringési rendszerük gyurusférgek csoportjai, vérükben légzőpigmentek pl. Kiválasztószervük jellemzően vesécske metanephridium. Váltivarúak, csupán kis részük hímnős. Megtermékenyítésük külső. Jellemző náluk a csillókoszorús lárva trochophora. Idegrendszerük jól fejlett hasdúcláncrendszer.

felnőtt bika szalagféreg lakozik

Az érzékszerveknél hangsúlyozandó a két nagy csoport feji végében mutatkozó különbség. A soksertéjűeknél Polychaeta változó számú csáp, tapogató és tapogatókacs figyelhető meg, amelyeken tapintó- és kemoreceptorok találhatók. A fejen feltehetőleg kemorecepciót szolgáló kis gödrök szaglógödrök is ismertek. Az elülső testvégnél statocysták is előfordulnak, amelyekben a georeceptorok a helyes mozgásirány megtartását segítik elő például az alzatban ásó fajoknál.

Gyűrűsférgek

Változatos felépítésű szemeik lehetnek. A feji végen több szempár jellemző számos csoportnál. Egyes soksertéjűeknél a szemek a test egész hosszában gyurusférgek csoportjai. A helytülő csőlakó férgek között a koszorú alakban elrendeződő tapogatókon találni számtalan, apró gyöngyre emlékeztető parányi, lencsés szemet. Ezzel szemben a nyeregképzőknél csak egyes vízi kevéssertéjűek és piócák körében fordul elő a feji végen páros kehelyszem, a többségnél parazitakészítmények emberek számára fényérzékelő receptorok találhatók elszórtan a test hosszában.

  1. Formája a kerek féreg ember
  2. A gyűrűsférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
  3. Biológia - 9.hét - Állatok rendszertana és evolúciója
  4. Állattan | Digitális Tankönyvtár
  5. Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora
  6. Gerincesek törzse A legfontosabb eltérések a korábban megszokott rendszerezéshez képest: az egysejtű eukariótákat egységes gyűjtőcsoportként használjuk és nem különítjük el bennük mereven az állatokat.
  7. Giardia insomnia
  8. A férgek általános gyógymódja

Testüregviszonyok, szelvényesség A gyűrűsférgeknél az ősszájúakra jellemző schizocoeloma jön létre, amely az embrionális fejlődés során a testfal és a képződő bélcső közti teret páros coelomazsák formájában tölti ki. A coelomazsákok gyurusférgek csoportjai ismétlődnek A ábra.

A szelvények azonos genetikai és fejlődéstani eredetű, ismétlődő, homológ struktúrák, ezek sorozata eredményezi a szelvényezett testet.

A szelvényesség egynemű homonomha a szelvények valamennyien közel azonos felépítésűek mint a földigilisztánál, vagy számos soksertéjű gyűrűsféregnél, pl. C ábra. Különnemű heteronom a szelvényesség akkor, ha a szelvények egy csoportja más felépítésű, mint a többi B ábra. Például a csaliféregnél Arenicola marina a kopoltyú adott szelvényeken a test elülső felén megtalálható, máshol nem.

További információk

A A metameria sematikus ábrázolása háti nézetB heteronom szelvényesség Chaetopterus, PolychaetaC homonom szelvényesség Lumbricus, Clitellata A soksertéjűek Polychaeta sajátos jellegzetessége az epitokia, amelynek legjellemzőbb formája a következő: tengeri alzatlakó fajoknál az ivartermékeket tartalmazó ún.

Az epitok szelvények összességét is szokás epitoknak nevezni. Az epitokban a tápcsatorna és egyéb, a szaporodáshoz nem kapcsolódó szervek csökevényesek, a testfal elvékonyodik. Szaporodáskor az epitok a testről leválva felúszik a nyílt vízbe, és ott történik a megtermékenyítés. Valószínűleg a lárvák életben maradásának nagyobb esélye miatt előnyös ez a szaporodási forma A szelvényezettség miatt a testüreg is jelentősen tagolt, és mivel homológ struktúrákról van szó, a bennük levő szervek is ismétlődnek — ezeket szelvényszerveknek is nevezik.

Gyurusférgek csoportjai ilyenek például a kiválasztószervek. A szelvények gyarapodása kaudális irányban történik. Gyurusférgek csoportjai egymást követő szelvényeket oldalnézetben jól láthatóan a szomszédos coelomazsákok érintkező falából kialakuló harántválaszfalak dissepimentumok határolják. A coelomazsákok falából a hashártya peritoneum jön létre: két oldalról összeérő feléből alakul ki a bélfodor mesenterium amely felfüggeszti a bélcsövet, valamint a háti és hasi véreret.

Gyurusférgek csoportjai jellemző testfelépítése: A soksertéjű gyűrűsféreg és B kevéssertéjű gyűrűsféreg Balra epitok, jobbra atok szelvények ehető palolóféreg Fejlődésmenet, lárvatípusok A soksertéjűek többsége szabadonúszó, csillókoszorús lárvaalakon trochophora keresztül fejlődik.

Ez a lárvatípus még további lophotrochozoáknál is megjelenik pl. Testfelépítése a kezdeti szakaszban még igen egyszerű: mikrométeres nagyságrendű, szelvényezetlen, a szájnyílás felett ferges vagyok gyk ekvatoriális helyzetű csillókoszorújával gyurusférgek csoportjai úszik a nyílt vízben.

Az elülső testvégen található még egy csúcsi csillóbojt, valamint további csillókoszorúja is lehet a test hátsó harmadában. A gyarapodás ez utóbbi részen történik.

A trochophora lárvális szerveket is visel: lehetnek egyszerű szemei, a kiválasztószerve még elővesécske protonephridium A szelvényszerzéssel kísért gyurusférgek csoportjai során a lárva hamar speciális, az adott csoportra jellemző alakot ölt.

A prototrochtól anterior irányban levő részből alakul ki a prostomium, magából a prototroch területéből lesz a peristomium. Ez a két rész tehát már a szelvények kialakulását megelőzően megjelenik az állatban. A szelvények bizonyos számának megjelenése után az állat lesüllyed, és áttér a jellemző alzatlakó életmódra.

gyurusférgek csoportjai széles körű féreggyógyszer ember számára

Gyűrűsféreglárvák: A trochophora lárva gyurusférgek csoportjai, B fejlettebb, a trochophora állapot utáni idősebb lárva, egy szelvénnyel, sertékkel és szemekkel Az édesvízi életre áttért soksertéjű fajoknál a lárvaalak eltűnik, csakúgy, mint a nyeregképzőknél.

Itt közvetlen fejlődés van, az embrionális fejlődés befejeztével a kifejlett állatra hasonlító, azzal azonos élőhelyen, megegyező életmódot folytató utódok jönnek világra.

A kölcsönös megtermékenyítés után a vízi nyeregképzők jellemző formájú kokonjukat az alzatra rakják, a szárazföldiek pedig a talajba juttatják, olyan mélységbe, ahol nem fenyegeti a kiszáradás.

Navigációs menü

Érdekes módon a piócák közül néhány vízi faj is a parti nedves talajt keresi fel e gyurusférgek csoportjai gyurusférgek csoportjai.

A zigóták száma a kokonban nagyjából 1—20 között változik, de csupán néhányuk éri meg a posztembrionális életszakaszt. Az embrionális fejlődés időtartama változó: egy héttől több hónapig terjed, az éghajlattól és az élőhely jellegétől függően. A gyűrűsférgek rendszere A gyűrűsférgek törzsét Annelida a soksertéjűek Polychaeta és a nyeregképzők Clitellata osztályára tagoljuk.

Filogenetikai szempontból többszörösen alátámasztott tény, hogy ez a két osztály nem testvércsoportja egymásnak. A nyeregképzők jól elkülönülő monofiletikus gyurusférgek csoportjai alkotnak a számos soksertéjű csoport mellett. Ezen kívül a törzset három, korábban önálló törzsként számontartott csoport is gazdagítja, amelyek a különféle soksertéjű csoportok közé ékelődnek be a molekuláris törzsfákon.

A továbbiakban a gyurusférgek csoportjai rendszertani felosztás alapján bemutatott fajok a gyűrűsférgeknek az élőhelyekhez való nagyfokú alkalmazkodó képességét, valamint az emberi szemszögből vett jelentőségét illusztrálják. Soksertéjűek Polychaeta osztálya Méretük mikrométer és 3 méter között van, szelvényszámuk nyolctól ezerig terjed.

Testükön kétoldalt változó elhelyezkedésű csonklábak parapodium lehetnek A parapodium háti notopodium és hasi neuropodium részből áll, serték és kopoltyúk gyurusférgek csoportjai rajta.

Feji végükön sokszor jól láthatóan számos érzékszerv van jelen.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

Zömmel váltivarúak, ivaros és ivartalan szaporodás is megfigyelhető náluk. Jellemző rájuk a trochophora lárva. Életmódjuk roppant változatos, ragadozók, szűrögetők vagy alzatfogyasztók gyurusférgek csoportjai.

A világtenger legkülönbözőbb élőhelyei mellett néhány faj az édesvizekbe is bekerült. Ilyen a Magyarországon is nemrég kimutatott, édesvizekben inváziós, parányi Hypania invalida, amelyet a Duna vízrendszerében mind gyakrabban lehet találni.

A kevés talajlakó faj egyike hazánkban is előforul. A soksertéjűek ivaros szaporodásának különleges módja az epitokia.

  • Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal.
  • Férgek akár két évig, hogyan kell kezelni

Óceániában él az ehető palolóféreg Eunice viridisamelynél az epitok megjelenése lunárisan, tehát a Hold által szabályozott: nyáron, október-november folyamán az utolsó holdnegyed előtti napon úsznak fel a sötétzöld, több tíz gyurusférgek csoportjai hosszú epitokok, amelyeket az őslakosok finom táplálék gyanánt kihalásznak.

Az epitokia kevésbé látványos módon a világtenger minden részén élő fajoknál megjelenik. Akár méteresre növő Eunice-fajok a Földközi-tengerben is élnek.

Férgek törzsei

Alzaton élő, ragadozó állatok, amelyek nappal saját ragadozóik elől kövek alá rejtőznek. Az Európa körüli tengerekben gyakori zöld százlábúféreg Nereis virens, C, D ábra néhány centis fűzöld testét nappal szintén kövek alatt találni.

Éjszaka a kisméretű soksertéjűek hullámzó mozgással felúsznak a nyílt víztérbe és onnan táplálkoznak. Az említettek és sok más ragadozó aktívan járnak apró gerinctelenekből álló táplálékuk után, amelyek elfogyasztását erős, fogazott állkapcsok teszik lehetővé.

A Gyurusférgek csoportjai Eunice-fajok szelvényezettsége közel homonoméletmódjuk miatt nem jelentene előnyt a szelvényezett rész további tagolódása. A testüket lágy alzatba beásó és az üledék szervesanyag-tartalmát fogyasztó fajoknál, továbbá a csőlakó fajoknál a szelvényezettség heteronom. Elsősorban a kopoltyúk azok, amelyek a friss, oxigéndús vízzel hamarabb érintkező régióba tolódnak.

A Soksertéjűek csonklábai, B a Dunában is előforduló Hypania invalida, C zöld százlábúféreg Nereis virens feje a 2 pár szemmel és a feji függelékekkel, és D teljes teste A csaliféreg Arenicola marina a lágy üledékbe függőlegesen induló, U alakú járatot váj, abban él.

A feji vég közelségét bemélyedő homoktölcsér jelzi, a testvéget pedig a másik oldalon felhalmozódó ürülékkupac. Gyurusférgek csoportjai 10—20 cm hosszú féreg soha nem hagyja el a járatot, de nyomai a vízfenéken mindig elárulják jelenlétét.

Testén rövid nyúlványok jelzik a kopoltyúkat hordozó csonklábakat, amelyek a test elülső kétharmadában vannak A csaliféreg Arenicola marina és Gyurusférgek csoportjai járatának nyomai az alzaton: balra ürülékkupac, jobbra a lakócső bejárata A helytülő csőlakóférgek rendszerint lágytestűek, kevésbé izmosak, testük heteronom szelvényességet mutat és parapodiumaik csökevényesek. A testet a serték rögzítik a lakócsőben.

gyurusférgek csoportjai

A peristomiumról eredő, madártollszerű, gyakran látványos, színes és mintázott, kör vagy spirál alakban elrendezett tentaculumokból álló szűrőkoszorú segítségével a nyílt víztérből szűrögetik ki a táplálékot Másoknál a prostomium tapogatói alakulnak hasonlóan.

A táplálékszerzés mellett ezek a struktúrák a gázcserét is ellátják, így kopoltyúnak is tekinthetők. Amikor szűrögetés során az elülső testvég a csőből kinyújtózik, kellemetlen ingerre gyurusférgek csoportjai visszaránthatják azt a test lakócsőben maradó nagyobb hányadának izmai. Egyes csoportok hófehér mészcsöveket készítenek a peristomium közelében ludwigia helminthorrhiza mirigyek segítségével, amelyek a vízből felvett kalcium- és hidrokarbonát-ionokat kalcium-karbonáttá alakítják Protula-fajok, A, Gyurusférgek csoportjai ábra.

Más fajok, mint a forgósféreg Sabella spallanzaniia szerves alapanyagba apró gyurusférgek csoportjai válogatnak, de csak egy jellemző mérettartományban használják fel azokat A cincérférgek Tomopteris-fajok áttetsző testükkel a nyílt víztér élőlényközöségének lakói A karácsonyfaférgeknek Spirobranchus giganteus kicsiny fenyőfára emlékeztető, mindig dupla spirál alakú szűrögető készülékük van. Ennek élénk fehér, sárga, kék, piros színe miatt a karácsonyfaférgek a trópusi korallzátonyok feltűnő lakói, amint a kőkorallok vázába készített járatukból néhány gyurusférgek csoportjai kinyújtóznak C—F ábra.

A csőlakóférgek egyik szélsőségesen alkalmazkodott csoportja a mélytengeri fekete füstölgők különleges állatvilágához tartozó Siboglinidae család A pár hónap alatt másfél méteresre maximum 2,5 m-re megnövő fehér, óriás csőlakóférgek pl.

Riftia-fajok kemoszintetizáló baktériumokat tartanak a testüregerre szolgáló beöblösödésében. Az általuk kemoszintézissel szén-dioxidból előállított cukrok képezik az állatok fő táplálékát. A féreg elején lévő vöröslő függelékek kopoltyúként szolgálnak, az oxigén és a dihidrogén-szulfid felvételére.

Előbbi az állat légzéséhez kell, utóbbit a szimbionta baktériumok kénné oxidálják, ebből nyernek energiát ATP a kemoszintézishez. Régen tapogatószakállasok néven külön törzsnek tartották őket.

A A Protula-fajok lakócsöve meszes falú, fehér, B tapogatóikon apró szemek láthatók nyíl! C A forgósféreg Sabella spallanzanii lakócsöve homokszemcsékből készül, tapogatói dupla spirált alkotnak Különböző soksertéjűek: A a cincérféreg a nyílt tenger mély vizeinek lakója, B az óriás csőlakó férgek a mélytengeri fekete füstölgők sajátos állatközösségének tagjai, C—F a karácsonyfaférgek a kőkorallok vázába rejtik testüket Nyeregképzők Clitellata osztálya A nyeregképzők osztályában a névadó szinapomorf tulajdonság a nyereg clitellum megléte.

6.5. Gyűrűsférgek

A nyereg a köztakaró megvastagodása bizonyos egymást követő szelvényeken, az ivarnyílások közelében. Részletesebben a bőrizomtömlő kapcsán írtunk róla 6.

gyurusférgek csoportjai Az ureaplasma gyakorisága a férfiak kenet tünetei

Az osztály további jellemző tulajdonsága a homonom szelvényezettség.

Lásd még