Férgek a testben, hogyan lehet megtudni

Az emberi test egy genetikai csatatér [origo] Ezek fergek, hogyan lehet gyogyitani része már beépült az élőlények genomjába, más része viszont a szervezetben szétszórtan, például baktériumokban foglal helyet. Ezek a genetikai elemek nem mindig élnek békésen egymás mellett, ebből adódnak a szervezeten belüli különböző genetikai konfliktusok.
Nyilvánvalónak tűnik, hogy a gének funkciója az emberi test és az elme irányítása. Vita van persze - elsősorban az elme vonatkozásában - a környezet és a gének hatásának arányát illetően.
A testben azonban óriási számú és rendkívül sokféle mikroba él, a DNS nagy részét pedig genetikai paraziták szállták meg.
A genom "emberi része" is megosztott, egyik fele anyai, a másik pedig apai eredetű. Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy vajon kinek a DNS-e irányít bennünket?
12 biztos jele annak, hogy parazita van a testedben
Más szavakkal, kinek az érdekeit szolgálja az emberi test és viselkedés? Továbbá, logikusnak tűnik, hogy mivel a gének érdeke megegyezik - ez pedig hogyan lehet megtudni test evolúciós sikere - ezért összefognak, s közös erővel küzdenek e cél megvalósítása érdekében. Igen ám, de csalók mindenütt jelen vannak. Az ember és más fajok teste is valójában kész genetikai csatatér.
A genetikai hogyan lehet megtudni A genetikai információ egy anyagtalan szoftver, melynek a DNS csupán a hardveréül szolgál. Nem testek és örökítő molekulák, hanem genetikai stratégiák versengenek egymással az evolúció során. A szülőktől kapott kétszer 23 darab DNS-molekula hamar elveszik a testben, csak annak férgek a testben élnek tovább. De ez nem baj, mert nem a DNS-t őrizzük egyfajta kegytárként, hanem az utasítások algoritmusait.
Mik ezek hogyan lehet megtudni algoritmusok? Mind-mind különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: sikerre vinni a testet, hogy az biztosítani tudja a genetikai információ halhatatlanságát.
Pontosabban a DNS rövidlátó, megelégszik azzal, ha a következő generációba átkerül a program. Embernél a nagyszülői felügyelet még egy plusz generációt ad. A DNS tehát az emberi test sikerében érdekelt.
- Fejtetű, rühatka, bolha, ágyipoloska, bélféreg stb?
- Bélférgesség tünetei és kezelése - HáziPatika
A siker azonban rétegelt: nem elég túlélni a betegségeket és a kedvezőtlen körülményeket természetes szelekcióhanem le kell venni a lábáról egy, de ha lehet inkább több másik nemű partnert szexuális szelekció.
Férgek a testben itt azonban néhány genetikai bökkenő. Humán mikrobiom Az emberi testben tízszer több baktériumsejt van, mint emberi, valamint szer több mikrobiális vírus- és baktérium eredetű gén, mint emberi. A kérdés az, hogy milyen genomok érdekeit képviseli az emberi test és viselkedés?
Lehetséges, hogy egy test valaki más érdekeit valósítja meg? A válasz igen, és erre több példa is van.
Te tudsz róla, hogy benned van-e parazita??
Létezik egy csigafaj, amelynek egyes hogyan lehet megtudni a fűszálak végére másznak, s onnan a legelésző állatok gyomrában kötnek ki. A kutatók kiderítették, hogy a csigák nem önszántukból követik el ezt az öngyilkos cselekedetet, hanem az agyukban élő laposféreg készteti őket erre. A féreg akaratnélküli zombivá teszi a csigát azért, hogy könnyen bejusson a kérődzők testébe, s ott folytathassa az életciklusát.
Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!
Hasonlóképpen, egy egysejtű parazita - a Toxoplasma gondii - macskakedvelővé változtatja az egeret, s így könnyen át tud kerülni a macskatestbe, ahol beteljesítheti életciklusát. Harmadik példaként a veszettségvírus szolgál. Ez a pici - mindössze 5 fehérjét kódoló - genommal rendelkező parazita komplex viselkedésbeli változásokat képes előidézni a gazdaállatokban.
A vírus az alapvetően félénk rókát barátságossá teszi, s arra készteti, hogy közelítsen meg például egy ősellenség kutyát, majd - stratégiát váltva - hirtelen harapjon bele.
A vírus figyelmét nem férgek a testben el, hogy aktivizálnia kell a gazdaállat nyálelválasztását is, hiszen a nyálon keresztül fertőz. Van-e bizonyíték arra, hogy saját mikrobáink manipulálnak bennünket? A humán mikrobiom tagjai az emberi szervezetben rendszerint hasznos funkciót töltenek be vagy semlegesek, s csak patológiás körélmények között például legyengült immunrendszer esetén okoznak betegséget.
A hogyan lehet megtudni érdeke a test egészséges működése, de ez nem jelenti azt, hogy a két biológiai rendszer mindenben egyetért egymással. Ezen érdekkonfliktus részletei még nem ismertek, de a mikrobák általi manipuláció bizonyos mozzanatai igen.
Például a Helicobacter pylori baktériumfajról - amely egyébként alapvetően hasznos az ember számára, de bizonyos esetekben gyomorfekélyt okozhat - kiderült, befolyásolja az ember éhségérzetét azáltal, hogy szabályozza a gyomor grelin nevű hormonjának kiválasztását.
Nem tudni, hogy a baktérium hogyan éri ezt el és miért teszi, mindenestre manipulálja az ember éhségérzetét. Talán a mohóság miatti elhízási hajlamot kontrollálja.
Lehetséges, hogy összefüggés van a H. A mikrobiom agyra való hatását is behatóan tanulmányozzák emlős modelleken, s ennek során számos érdekes megfigyelés született.
Így például kiderült, hogy bélflóramentes és bélflórával rendelkező egerek agyi érzelemközpontjában amygdala különbözik a kommunikációért felelős szerotonin ingerületátvivő anyag mennyisége, ami viselkedésbeli változásokat okoz. Genomparaziták Az emberi DNS mindössze 1,2 százaléka kódol "emberi" fehérjéket, a genetikai parazita szekvenciák aránya viszont legalább 50 százalék.
Eredetüket tekintve e paraziták a test megtisztítása és helyreállítása a parazitáktól csoportba sorolhatók: idegenek és saját származékok.
Az idegeneknek két fő fajtája lepte el az emberi genomot. Az úgynevezett retrotranszpozonok eredetileg - hasonlóan az AIDS vírusához - retrovírusok voltak, csak - szemben ez utóbbival - bekerültek a csíravonal sejtjeinkbe a szaporodást biztosító sejteks most már nem fertőznek minket, hanem hagyják, hogy örökítsük őket.
Ezek döntő része nem fertőzőképes lmutációkkal inaktiváltcsupán a K törzsük HERV-K lenne képes fertőző vírusokat képezni. Ilyet azonban még sohasem tapasztaltak. Az ugráló gének másik csoportját alkotó DNS-transzpozonok a genomban "kivágás és beillesztés" mechanizmussal terjedő ugráló gének egyetlen gént tartalmaznak, amelynek transzpozáz a neve.
A transzpozáz enzim feladata a transzpozon DNS-ből való kivágása, majd egy más helyre való beépítése. Nem tudni, hogy ezek a szekvenciák hogyan kerültek a DNS-be, pedig legalább 60 egymástól független kolonizációt hajtottak végre.
- Az emberi test egy genetikai csatatér
- Élősködők: Bélféreg tünetei
Az emberi DNS-ben viszont már egyikük sem aktív, potyautasként vándorolnak generációkon át. Az emberi genomot nemcsak idegenek, hanem belső árulók is megtámadták. A DNS 11 százalékát úgynevezett Alu szekvenciák alkotják. Ezek a kis DNS-darabok szekvencia kettőződések és mutációk révén alakultak ki.
Hányinger, fogyás, hasmenés - tünetek, amik bélférgességre utalhatnak - EgészségKalauz
Elfeledvén eredeti feladatukat, csak egy dologra fókuszáltak: elárasztani a genomot. Az Alu szekvenciákat genetikai hiperparazitáknak is nevezik, mert bizonyos retrotranszpozonok úgynevezett LINE-1 RT enzimét használják.
Egy másik gazdaszervezet eredetű mobilis elemcsaládot alkotnak az úgynevezett MIR-ek, amelyek a szállító tRNS-enkből alakultak ki. Hasonlóan az Alu RNS-ekhez, ezek a szekvenciák is ott lábatlankodnak a riboszómák körül, hátha arra jár egy LINE, amelytől ellophatják az RT enzimét, s ugorhatnak egy újabbat a genetikai halhatatlanság felé.
Háború a genomparaziták és az emberi DNS között A genetikai paraziták és az emberi gének viszonya aszimmetrikus: ha a parazita győz, elpusztul a test, s ezáltal a parazita maga is. A parazitát viszont senki sem siratja. Azt nem tudni biztosan, hogy az emberi gének aktívan részt vesznek-e a paraziták fizikai likvidálásában, az azonban bizonyos, hogy férgek a testben szekvenciák zöme agyonmutálódott.
Ennek oka elvileg az is lehet, hogy a mobilis elemek nem tőrödnek túlságosan azzal, ha "fogyatékosak" lesznek, mert, ha tolószékkel is, a genommal együtt ők is átkerülnek az utódokba. Vannak viszont a parazita szekvenciákat érintő mutációs forrópontok, ami arra utal, hogy az emberi gének harcot folytatnak ellenük.
Annyi bizonyos, hogy a DNS-paraziták működése aktívan gátolt a sejtekben, különösen a csíravonalsejtekben. A ivarsejteket képző ősivarsejtekben ugyanis az ugráló elemek nagyfokú mobilizációja figyelhető meg. Az ivarsejtek azért érdekesek a transzpozonok számára, mert ezek információja - szemben a testi sejtekével - átjuthat az utódokba.
Egy rosszul tervezett ugrás egy ivarsejtben katasztrofális hatású lehet, mert ez az utódban betegséget vagy akár halált okozhat a testi sejtekben csak az érintett sejt pusztulna el. A transzpozonok ritkán hasznosak is lehetnek.
Facebook oldalam
A gerincesek szerzett immunrendszere az antitest- és T sejt-receptor gének változékonyságán alapul. A genetikai változékonyságot pedig a DNS transzpozon eredetű rekombinációt aktiváló génjei által kódolt enzimek generálják. Továbbá sokan úgy vélik, hogy a gerincesek sikerének záloga a plasztikus DNS.
- Te tudsz róla, hogy benned van-e parazita?? | Alga Egészség
- Kinzott fergek
- Parazita a testben - Egészség | Femina
- Létrehozva:
- 12 biztos jele annak, hogy parazita van a testedben | epivk.hu
Ezt a plaszticitást elsősorban a mozgékony szekvenciák biztosítják. A HIV-vírus nem azért fertőz meg minket, hogy abból profitáljunk. Az érdekérvényesítő technikáik részleteit még nem ismerjük. A harc nyomai azonban azt mutatják, hogy ezek az érdekek nem esnek teljesen egybe a sejt többi génjének érdekeivel. Miért jó, ha elszaporodnak ezek az elemek?
Mert ez egy versenyfutás a gazda genom és a transzpozonok között. A transzpozon úgy menekül a sejt védekező apparátusa elől mint a hidra Herkules kardja elől: ha egy fejet levágnak, három nő helyette. Szó lesz az férgek a testben kromoszómákról, a szülői DNS-ek konfliktusáról, a gyilkos női mitokondriumokról, valamint a spermiumok és az embriók harcáról.