Féregtelenítő szarvasmarha

Magyarországon forgalmazott termékek

Állategészségügyi technológia

Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. A legelőn élő kérődzők szarvasmarha, juh, kecske belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézve. Ezeket együtt tárgyalom. Külön fogok kitérni azokra a parazitákra, amelyek speciálisan csak egy-egy állatfajt érintenek. A szűkös terjedelmi lehetőség és a téma bősége miatt a leggyakrabban előforduló és gazdasági szempontból jelentős parazitózisokkal kívánom megismertetni az Olvasót.

Laposférgek Lapított, kétoldalian szimmetrikus, egyszerű testfelépítésű állatok, melyeknek csak emésztésre, kiválasztásra és szaporodásra specializálódott szervei vannak. A mételyek csoportjában három fajjal kell férgek a viragfoldben foglalkozni.

A legjelentősebb és legismertebb a közönséges májmétely okozta heveny, illetve idült megbetegedés. Féregtelenítő szarvasmarha életciklusa vízhez, nedvességhez kötött, ezért kis vízfolyásokkal, nedves tocsogókkal tarkított legelőn élő állományoknál kell az előfordulásával számolni.

A májmétely a kérődzők epeereiben él. Az itt lerakott peték az epével, majd a bélsárral keveredve jutnak ki a szabadba, ahol a - nedves környezetben élő - köztigazda csigában fejlődve és megsokszorozódva, fertőzésre alkalmas lárvák féregtelenítő szarvasmarha alakulnak ki.

féregtelenítő szarvasmarha kerekasztal válaszok

A fûszálakon megtapadt, ellenálló burokba zárt lárvákat legelés közben veszik fel az állatok. A vékonybélben aktivizálódott lárvák a bélfalat átfúrva jutnak a májba. Itt féregtelenítő szarvasmarha a szöveteket roncsolják és kisebb-nagyobb vérzések kialakulásával járó féregtelenítő szarvasmarha fasciolosist okoznak, ami többnyire a nyár második felében, kora ősszel jelentkezik. Súlyos fertõzõdés esetén ilyenkor a tömeges elhullás sem szokatlan. A több év alatt keletkezett enyhébb fertőzöttség miatt kialakuló májelváltozások következménye az idült megbetegedés.

Erre utal a gyenge étvágy és a rossz kondíció. A lassan kialakuló vérszegénységet gyakran az áll alatti jellegzetes ödéma kíséri.

uborka szalagféreg, mint kezelni helmint széklet

A klinikai tünetekkel nem járó szubklinikai fertõzöttségre csak a bélsárvizsgálattal enterobiosis kezelési idő peték jelenlétébõl lehet következtetni. A bendőmételykórt többféle, elsősorban a bendőben megtelepedő mételyfaj okozza. A féregtelenítő szarvasmarha feltételekkel szemben támasztott igényük és fejlõdésmenetük hasonlít a májmételyéhez, ezért gyakran együtt fordulnak elõ.

A heves hasmenéssel, vérszegénységgel, ödémával, magas elhullási aránnyal jelentkezõ heveny megbetegedést a még vékonybélben lévõ fiatal mételyek okozzák. A nem sajátos klinikai tünetek idõszakában peték még nem ürülnek a bélsárral, ezért ennek vizsgálatával a fertõzöttséget nem lehet kimutatni. A mételyek bendõbe vándorlása után megindul a peteürítés, melynek alapján a klinikai tünetek nélküli idült féregtelenítő szarvasmarha megállapítható.

A védekezés alapelve mindkét métely esetében az, hogy tavasszal - lehetőség szerint -ne kerüljön kezeletlen fertőzött állat a legelőre, mivel a tél folyamán a hideg jelentősen megritkítja a fertőzésre alkalmas metacercariák számát. A legelőszemlék során fel kell deríteni a köztigazdák életfeltételeit biztosító nedves részeket, és ha lehet, ki kell zárni a legeltetésből.

Ha erre nincs lehetőség, akkor legalább azt el kell érni, hogy az év második felében ezeket a helyeket az állatok ne látogassák! A köztigazda csigák irtása nem szokott eredményre vezetni féregtelenítő szarvasmarha jelentős környezet szennyezéssel jár!

Közzétéve itt: Szakcikkek Szaporodásbiológiai és állategészségügyi preventív technológiai program A húsmarha tenyésztés gazdaságosságát alapvetően meghatározó borjúszaporulat az adott állomány szaporodásbiológiai státusától függ. Ezért - a lehetőségek határain belül - minden olyan tényezőt és tartalékot igénybe kell venni, és ki kell aknázni, amelynek hatása kedvező a reprodukcióra. A termelési környezet minőségének az egyik legérzékenyebb mutatója a szervezet reprodukciós képessége.

A lándzsásmételykór főleg a kiskérődzőkben okozhat vérszegénységgel, ödémával és kondícióromlással együtt járó megbetegedést. Jó kondíció esetében azonban az epeérben több ezer métely előfordulása sem okoz klinikai tüneteket. Ez azzal magyarázható, hogy a lándzsásmétely nem vándorol a máj szövetében, így nem is roncsolja azt. A fertőzöttséggel száraz legelőn tartott állományokban találkozhatunk, mivel első köztigazdája valamilyen szárazföldi csiga a második pedig hangya. A fertőző lárvaformát metacercaria tartalmazó, elpusztult hangyát legelés közben veszi fel a végleges gazda.

A vékonybélbõl az epevezetõn jut a fiatal métely az epeerekbe, ahol több évig is élhet. A fertőzött legelő mentesítése nehéz az ellenálló peték és a széles körben elterjedt köztigazdák féregtelenítő szarvasmarha. Bélsárvizsgálattal a fertőzöttség megállapítható, és jó hatásfokkal végezhető a gyógyszeres kezelés. Féregtelenítő szarvasmarha laposférgek másik csoportjába tartozó galandférgek okozta fertőzöttségnél különbséget kell tennünk abban, hogy a haszonállatokban a kifejlett féreg, vagy annak lárvája található-e meg.

A kérődzőkben két Moniezia faj kifejlett formája fordul elő. Ezek a több méret hosszúságot elérő, ízelt testű élősködők a vékonybél lakói. Fejlõdésükben a talajon megtalálható páncélos atkák játsszák a köztigazda szerepét.

Magyarországon forgalmazott termékek

A bélsárral ürülõ petéket tartalmazó ízeket, vagy petéket táplálkozás közben fogyasztják el és így alakul ki bennük a fertõzésre alkalmas lárva alak.

Legelés közben a kérõdzõk ezeket a lárvát tartalmazó elpusztult atkákat megeszik.

Betegségmegelőzés, elsősegélynyújtás A betegségmegelőzés alapja a kifogástalan takarmányozás és az optimális tartási viszonyok.

Féregtelenítő szarvasmarha fiatal férgek a vékonybélben megtelepedve érik el a peteürítéshez szükséges érett állapotot. A fertőződés a legeltetés igen korai időpontjában megtörténhet és elsősorban a fiatal állatoknál bárány, borjú, gida okoz hasmenéssel, puffadt hassal, senyvességgel és időnként elhullással járó megbetegedést. A védekezés alapja az, hogy az ismerten fertőzött féregtelenítő szarvasmarha legelőn tartott állatokat áprilisban, vagy május elején megelőző gyógyszeres kezelésben kell részesíteni.

A lárvális galandférgességnek sokféle formája cysticercosis, echinococcosis jelentkezhet a kérődzőkben. Ezeknek a galandférgeknek a végleges gazdái az ember és a kutya. Az emberre is veszélyt jelentő és féregtelenítő szarvasmarha pásztorkutyákban gyakran előforduló háromtagú galandféreg Echinococcus granulosus petéiből kiszabadult lárvák, a legeltetett kérődzőkben - főleg juhokban és kecskékben - elsősorban a májban és a tüdőben, de a vérkeringés útján egyéb más szervekben is echinococcus hólyagokat képeznek.

féregtelenítő szarvasmarha

A lárvális formák által okozott klinikai tünetek a kergekórt kivéve többnyire általánosak, így a diagnózis felállítása nem könnyû. A védekezés alapja a megelőzés: a pásztorkutyák rendszeres évente többszöri féreg ellenes gyógyszeres kezelése, illetve a fertőzési lánc megszakítása.

Szarvasmarha, juh és sertésben élő paraziták elleni készítmény

Hengeres férgek Testük megnyúlt, keresztmetszetük közel körkörös, így testük hengerszerű. Méretük rendkívül változó, szervezetük a táplálkozást és szaporodást szolgálja.

Egy részük szabadon él a természetben, más részük növények és állatok élősködői. A gyomor-bélférgesség féregtelenítő szarvasmarha nem csak egyfajta féregtelenítő szarvasmarha jelent, hanem magába foglalja az emésztőtraktusban élősködő többféle parazita egyidejű jelenléte által okozott tünet együttest.

Fejlõdésük köztigazda nélkül közvetlenül zajlik. A fertõzõdés a petébõl kiszabadult lárvával, legelés közben szájon át történik. A lárva felvételét követően héten belül megindul a peték ürítése. Az először legelőre kerülő fiatal állatok a legfogékonyabbak a fertőzésre, és bennük alakul ki az a mennyiségű féreg, amely féregtelenítő szarvasmarha tünetekben megnyilvánuló betegséget okoz. Hazai viszonyok között a tél folyamán a fertőző lárvák nagy része elpusztul, ezért arra kell törekedni, hogy tavasszal féregtelenített állomány kerüljön a legelőre.

Szabadforgalmú gyógyszerek / vény nélkül - Belső féreghajtók

Már csak azért is, mert a fertőzött anyáknál az ellést követően fokozott peteürítés figyelhető meg periparturient riseami a született bárányok masszív fertőződését okozza. A legelőre kikerült petékből a legeltetési szezon második felére alakulnak ki nagy mennyiségben fertőző lárvák, így a második megbetegedési hullám augusztus-szeptember hónapban várható, átlagos meteorológiai viszonyok között.

A betegség lefolyása a különböző féregfajok arányától és az összes féreg mennyiségétől, valamint az állat korától és tápláltsági állapotától függ. Féregtelenítő szarvasmarha gyenge kondíciójú bárányok súlyosan, az idõsebb, ellenállóbb juhok rendszerint enyhébben betegszenek meg. Folyamatos alacsony szintû fertõzõdés bizonyos mértékû immunitást vált ki az állatoknál.

E termék vásárlói általában a következő termékeket is megvásárolják:

A klinikai tünetek általánosak. Fõtünet a hasmenés, kondícióromlás és a tejtermelés csökkenése, de fõként Haemonchus fertõzöttség esetén jellemzõ a vérszegénység, a nyálkahártyák sápadtsága. Petékkel szennyezett legelõre járó állományokat célszerû tavasszal és július-augusztusban anthelmintikus kezelésben részesíteni.

Az állományok parazitológiai állapotát laboratóriumi vizsgálattal célszerû ellenõrizni. Eredményre vezet az is, ha nyár közepétõl olyan legelõre hajtjuk az állományt, ahol az év elsõ felében nem volt legeltetés legelõváltás.

Jó féreggyógyszer fórumokon gyerekeknek kérõdzõk féregtelenítő szarvasmarha két formája van. A másikat a légcsõben élõ légcsõféreg Dictyocaulus idézi elõ, amelynek fejlõdéséhez nincs szükség köztigazdára. Kórtani jelentõsége inkább a légcsõférgességnek van, fõleg az elõször legelõre kerülõ borjaknál.

A járványmenet hasonló a gyomor-bélférgekéhez. A tünetek a tüdõ megbetegedésére utalnak: magas láz, köhögés, légszomj, ezzel együtt járó fáradékonyság és lesoványodás. A károsított tüdõszövetben féregtelenítő szarvasmarha baktériumos fertõzés alakulhat ki. Erõs fertõzöttség esetén elhullás is bekövetkezhet. A fertõzöttség bélsárvizsgálattal megállapítható. A gyógykezelés elsõsorban a légcsõférgességnél eredményes.

  1. Parazitológia A boldog csirke mélyalmos tartása a fonalférgeknek is meghozta az örömet A tyúkok körében bevezetett állatjólléti intézkedések a mélyalmos illetve a szabad tartás a bélférgekkel és egyéb parazitózisokkal szembeni védekezésben újból kihívás elé állította a gazdákat, mert emelkedik a fertőzöttség szintje: hollandiai felmérések során 48 mélyalmos technológiával termelő telepről összesen mintát vizsgáltak.
  2. Gyapjas juhok esetén meg kell győződni, hogy a készítmény valóban a bőr alatti területre jutott.
  3. Chabertia spp.

A kis tüdõférgek elleni gyógyszeres beavatkozás csak részleges eredményt hoz, mivel a szövetekben élõsködõ férgekhez nem minden hatóanyag jut el megfelelõ mennyiségben. Itt az állatok kondíciójának, ezzel együtt a szervezet általános ellenálló képességének növelésével lehet javulást elérni. A szarvasmarha és a bivaly legnagyobb cm bélben élõsködõ, közvetlen fejlõdésû férge az orsóféreg Toxocara vitulorum.

Állattenyésztés 1. Szarvasmarha, juh, ló

Az állatok fertõzõdése kétféleképpen következhet be: szájon át a fertõzõ lárvát tartalmazó pete lenyelésével, ill. A pete felvétele után a lárva a toxocaroid típusú vándorlás után végül féregtelenítő szarvasmarha izmokban, kötõszövetben, tõgyben vagy máshol nyugalmi hypobiotikus állapotban hosszú ideig megmarad. Vemhesség alatt az anyaállat szöveteiben reaktiválódott lárvák okozzák a borjak tejen keresztüli fertõzõdését, ami féregtelenítő szarvasmarha az elsõ életnapon bekövetkezhet.

A magzatkorban fertõzõdött borjak vékonybelében már megtalálhatóak a még petét nem ürítõ orsóférgek. A férgek A vándorló, vagy nyugvó lárvákkal való fertõzöttségnek kortani jelentõsége kicsi és tünetmentes.

A bélcsatornában lévõ kifejlett férgek étvágytalanságot, rossz fejlõdési erélyt, hurutos bélgyulladást és egyes esetekben bélgörcsöket, bûzös hasmenést, senyvességet, elhullást okozhatnak. A fertõzött féregtelenítő szarvasmarha lehelete vajsavhoz vagy acetonhoz hasonló szagú. A fertõzöttség megállapítására legalkalmasabb szûrési módszer a hetes korú borjúcsoportok rendszeres bélsárvizsgálata és a bélsárral spontán ürülõ kifejlett férgek féregtelenítő szarvasmarha.

A fertõzött borjak kezelésére anthelmintikumok állnak rendelkezésre, a szövetekben nyugvó lárvákkal endektocidokkal pusztíthatjuk el.

féregtelenítő szarvasmarha

A szigorú technológia szerinti kezelést több évig kell végezni. A fertõzöttség állományon belüli alakulását a borjak rendszeres koprológiai vizsgálatával kell ellenõrizni és az eredményektõl függõen lehet a technológián módosítani. Merényi László.

Lásd még