Fegyveres féreg van, Navigációs menü

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes. Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot. Az első lelőhely a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás volt, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó medréből kövekről, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt.

Nemsokára a Szeged környéki vizekből is, így a Szeged szomszédságában lévő Maty-ér rendszeresen beszáradó mocsárvízében is ismeretessé váltak a magyarhoni zsinórférgek. Ezekre a féregkészítmények tinédzserek számára való tekintettel helyénvaló, hogy a magyar Brehm-ben is részletesen foglalkozzunk a zsinórférgekkel.

A zsinórférgeket a laposférgek többi csoportjaitól az különbözteti meg, hogy van végbélnyílásuk és vérérrendszeürk. Némely búvár, tekintettel a vérereikre, melyek a férgek körében különlegesen a gyűrűsférgeket jellemzik, úgy gondolkozik, hogy ezeket az állatokat inkább a gyűrűsférgekkel együtt kell tárgyalni.

Mégis a bőrnek alkata, a bélnek fegyveres féreg van féreg van az emésztés folyamán, a bőrizom-tömlő, a testnek szelvényezetlen volta, a szemek, továbbá az idegrendszer, legkülönlegesebben pedig a kiválasztórendszer alkata mind arra vall, fegyveres féreg van e lények határozottan a laposférgekkel vannak közvetlen rokonságban. Mindezeknek a rokonbélyegeknek alapján valószínű, hogy az örvényférgek és a zsinórférgek közös ősöktől féreg szinonimak, s a különbség csak onnan ered, hogy a fajfejlődés során a zsinórférgek magasabb fokra fejlődtek.

Elnevezésüket hosszú, hengerded, fonalszerű testüktől kapták, amely sohasem lapul el, hanem csak legföljebb a hasoldalon kissé kiegyenesedik. A test mellső végén a legtöbb állaton igen jól megkülönböztethetjük a törzstől elkülönödött fejet.

A fejen kétoldalt, az agydúc közelében, szaglásra szolgáló érzőgödröket, elül, a homlok végén ízlelősejtek csoportját s a fejtetőn az örvényférgekére emlékeztető egy vagy több szempárt találunk. Bőrük alkata teljesen megegyezik az örvényférgekével. Az egyrétegű bőrhám ugyanis csillós sejtekből és közöttük elszórt nyálkaképzősejtekből alakult.

  • IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
  •  - Она еще раз взглянула на текст.
  • Как она попала в АНБ.
  • Radnóti Miklós: Hetedik ecloga
  • Kerek féreg tünetei a testben
  • Одним быстрым движением она выпрямилась, выпустила струю прямо в лицо Беккеру, после чего схватила сумку и побежала к двери.

A mellékelt ábránk tanusága szerint a szájnyílás, egészen a mellső testvégen, s kissé a hasoldal felé eltolódva fekszik. A szájnyílásra hosszú előtér, az ú. A bárzsing után a redősfalú gyomorbélbe jutunk, mely a szintén hosszú és szabályos közökben oldalzsebekkel ellátott középbélbe vezet.

A középbélre csaknem közvetlenül a fegyveres féreg van következik; igazi végbelet alig tudunk megkülönböztetni. A zsinórférgekre rendkívül jellemző készülék az a hosszú hüvelyben rejtőző ormány, melynek segítségével az állatok áldozataikat megfogják, megmérgezik és a szájnyíláshoz közelebb húzzák.

Az ormány visszatüremlített állapotban s egyúttal visszahúzva a bélcső fölött nagy, hosszúra megnyúlt ormánytáskában vagy hüvelyben helyezkedik el.

Az fegyveres féreg van három főszakaszt különböztetünk meg.

Gelei József. A magyar olvasóközönséget ezek a csodálatos alakú és túlnyomórészt a tenger vizében élő férgek a múltban nem igen érdekelhették, mivel az európai édesvizekben található kevés fajból hazánk területéről egyetlen sem volt ismeretes. Gelei azonban ban hazánkban három helyen mutatta ki ezt a rejtett életmódot élő állatot. Az első lelőhely a Balaton északi partja, a régi Révfülöp-i hidrobiológiai állomás volt, itt talált Gelei nagyobb számban állatokat a vízpart sekély vizétől lepett kövei alatt, másrészt pedig nemsokára Szegeden, a Tisza folyó medréből kövekről, illetőleg fürdőcölöpökről behozott kaparékban kapott, részben kifejlett, részben pedig igen nagyszámú fiatal példányt.

Elül van a mellső ormányhenger, a középen az ormánydob, mely a rekeszizomból és a ballonból áll, a hátulsót pedig a hátsó ormányhenger alkotja. Az ormány mellső hengerszakasz rendkívül izmos és magas hengereshámtól van borítva, amely kitüremlített állapotában kifelé fordul s a zsákmányt nagyfokú tapadékonyságával fogvatartja, s egyúttal a zsákmányra csavarmenetben felcsavarodik.

A középső szakaszban a rekeszizom, illetőleg az előtte fekvő tőrkamrában helyezkedik el a támadó tőr, mely gombszerű, vastag talpi részével a tőrpárnába van beerősítve.

Brehm: Az állatok világa / IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)

A tőrpárna a tőrviselő táska tölteléke és a rekeszizom falában elhelyezkedett mirígyeknek terméke. A középső szakaszban, oldalt, kb. A tőrök egyenként egy-egy sejtben keletkeznek. A tőrtáskák jól belakmározott állatokban rendszerint üresek, ha azonban hosszú időn át éhezik az állat, egy-egy táskában 6 tőrt is találhatunk. A magyarhoni példányokban Gelei egy-egy táskában rendszerint 3—4 tartaléktőrt talált.

A támadásra fölszerelt tőr közvetlen szomszédságában fecskendővezeték torkollik, mely a rekeszizom mögött elhelyezkedő ballon üregének kivezető csatornája. Fegyveres féreg van ballon méregnedvet tartalmaz, melyet izmos fala, a kitüremlített ormány végére kerülő tőr által ejtett sebbe fecskendez bele, abban a pillanatban, amint a tőrt az ormány visszahúzza a sebből.

méhnyak enterobiosis gyermekek számára féregkészítmények

A mérget viszont az ormány harmadik szakasza, a hátsó fegyveres féreg van termeli. Az ormány működése igen egyszerű. Az ormány, mint említettük, folyadékkal telt izmos ormányhüvelyben van elhelyezve, s viszont az ormánycső belső végén visszahúzó izom: retractor található, mely az ormánytáska fenekéhez kapcsolja az ormányt. Ha a visszahúzó izom elernyed s viszont az ormánytáska fala összehúzódik, a táskában lévő folyadék kinyomja és kitüremkedésre készteti az ormányt, egész addig, amíg a diaphragma, illetőleg a rajta ülő tőr szabadba nem kerül; kitüremlített állapotban tehát az ormánytáskában csak a belső ormányhenger: vagyis a méregmirígy marad vissza.

Procurando a tradução?

Ha pedig a jól végzett munka után elernyed az ormánytáska izma s viszont a visszahúzóizmok állnak munkába, akkor az ormány megint hüvelyébe húzódik vissza. Nem minden zsinórféregben találunk az ormánykészülékben tőrt s ezen az alapon régebb a zsinórférgek, mint fegyvertelen, illetőleg fegyveres állatok két csoportra oszlottak. A zsinórférgek vérérrendszere csak fegyveres féreg van ércsatornából áll. A hátoldali ér legalább is a mellső és hátsó végen, esetleg közben is hurkok útján összekapcsolódik a kétoldali törzzsel.

A vérfolyadék vagy vöröses vagy pedig színtelen s a háti értörzsben hátulról előre kering. A vérmozgást a vérerek izmos fala, irányát pedig az erekben található billentyűrendszer biztosítja. A vérben sejteket nem találunk, a vérfolyadék pedig az állatok tápláltságának megfelelően fehérjében gazdagabb vagy szegényebb.

Ilyenképpen inkább nyirokanyagnak, mint vérnek felel meg. A kiválasztást egypár elágazó csőrendszer végzi, mely teljesen a laposférgek protonephridiuma szerint van alkotva. A kiválasztócsatornák ugyanis befelé itt is zártak s a finom csövecskék végén a már fegyveres féreg van lángsejtek helyezkednek el. A lángsejtek rendszerint a vérerek falába fúródnak.

Támogass te is! Tíz év telt el azóta, hogy egy teljesen egyedi malware, azaz kártevő program fénysebességgel hódította meg a teljes internetet. A Conficker féreg röhögve játszotta ki a világ legjobb kiberbiztonsági szakértőit, és olyan zombihálózatot hozott létre, ami a képességeinek csúcsán a fél internetet képes lett volna megbénítani.

A zsinórférgek idegrendszere nem magas fejlettségű. Fegyveres féreg van fejben két dúcpár van, egyik a garat felett, a másik a garat alatt. A négy dúcot a garatot, illetve az ormánybelet körülvevő garatgyűrű kapcsolja egymással össze. Az alsó dúcpárból a test hosszában két tekintélyes hosszanti ideg szalad végig. A hát középvonalában pedig igen gyönge fejlettségű, hosszanti ideget különböztetünk meg.

Kérdések Nélkül

A zsinórférgek a többi laposférgektől különösen abban különböznek, hogy váltivarúak; a nemeket azonban külsőleg nem tudjuk egymástól megkülönböztetni. Az édesviziek között azonban kétivarúakat: hermaphroditákat is találunk.

Az ivari készülék rendkívül egyszerű, párzószervekkel rendszerint nem találkozunk. A csiraszervek egyszerű zsákokat formálnak, melyek a gyomorzsebek között nagy számban helyezkednek el és mindig párosával találhatók.

fegyveres féreg van

Az egyes zsákok egyenként nyílnak a hátoldalon a test felületére. Az állatok a tojásokat zsinórokban, vagy öves kokonokban szabálytalan tömegben rakják le. A zsinór, illetőleg a csőszerű öv kocsonyásan megmerevedő nyálkás tömegből képződik s már az anya testén kialakul, úgyhogy a tojásokkal megrakott nyálkás övből az anyaállat kicsúszik.

fereg a szekletben kepek

Némely fajok a tojásból egyenesen zsinórféreggé fejlődnek. Sok esetben azonban a tojásból sajátságos alakú álca bújik ki, melyről a hozzá nem értő szem sehogy se tudja elképzelni, hogy abból hogyan válik zsinórféreg. Ezt az álcát, mely az európai tengerekben a tavaszi hónapokban nagy tömegben rajzik, a lovagi vívósisakhoz való nagy hasonlóság miatt sisaklárvának: pilidiumnak nevezik. Sisakálca: Pilidium A sisaklárva egész testfelületét csilló borítja. A szegélyén azonban zsinórmenetben erőteljesebb csillózat s a sisak tetején hosszú, ostorszerű pamat képződik.

Oldalt, fegyveres féreg van sisak arcvédőlemezéhez hasonlóan, két nagyobb lebeny csüng alá, melyek szegélye szintén zsinórcsillózattal van bevonva. A lebenyek között nyílik fegyveres féreg van száj, amely vakon végződő gyomorba vezet. A száj környékén csakhamar négy betüremkedés keletkezik, melyből a zsinórféreg teste fejlődik. Ezek a betüremkedések növekvésük közben körülfogják a gyomrot, ezt magukkal együtt a fejlődésben előbbre viszik s végül is az álcabőrt keresztültörik, hogy ilyenképpen a féreg hosszanti növekvésnek indulhasson.

Megemlítjük még, hogy a pilidiumnál egyszerűbb lárva is ismeretes, az ú. Desor-féle álca. A zsinórférgek hossza rendkívül változik. Némelyek csak néhány milliméterre nőnek, mások azonban több méter hosszúra is megnyúlnak a nélkül, hogy egyúttal megvastagodnának; rendszerint azonban 20—60 cm hosszúak. A tengeri zsinórférgek gazdag színpompájukról nevezetesek.

A akut helminthiasis a bőr festékszemcsézetétől vagy pedig a bőrmirígyek váladékától származik. Nagyon gyakoriak a sárga, barna és a vörös szín minden elképzelhető árnyalatai és keverékei, a tiszta kék szín azonban hiányzik.

Az alapszínen igen gyakran rajzolatok, márványozottság, párhuzamos hosszanti vonalak és színes harántgyűrűk mutatkoznak.

fegyveres féreg van helminthiasis fajok

Színük alapján a környezetbe sokkal jobban beilleszkednek a tőrrel föl nem fegyverzett fajok, mint a tőrösek. Az elvesztett részek helyrepótlása tekintetében a zsinórférgekről is azt mondhatjuk, mint amit az örvényférgekről már megtanultunk; nevezetesen, hogy ezek is igen nagy mértékben képesek a regenerációra. Itt is megtörténik az, hogy a testnek piciny leszakadt darabjából lassanként megint teljes egyén fejlődik.

A zsinórférgek fegyveres féreg van tengeri állatok. Igen kevesen úsznak szabadon a nyilt tengeren. A legtöbb partlakó, ahol a kőtörmelék között, kövek alatt, sziklahasadékokban s korálltömbök, padok réseiben, valamint a tengeri algák között rejtőzködve élnek.

fegyveres féreg van

Lásd még