Bakteriofág paraziták

A bakteriofágia kutatásának története[ szerkesztés ] A bakteriofágia felfedezése[ szerkesztés ] Előzmények[ szerkesztés ] Már az ókorban feljegyezték egyes folyóvizekről, hogy fertőző betegségeket pl.

bakteriofág paraziták férgek egy gyermekben, mint gyógyítani a pajzsmirigy

Hankin úgy találta, hogy az indiai Gangesz és Jamuna folyók vizében olyan anyag van, ami antibakteriális hatást fejt ki a kolerával szemben, és átjut a finom porcelánszűrőn.

Gamaleiaaz odesszai Bakteriológiai Intézet igazgatója -ban felfedezte, hogy a lépfene kórokozója az anthrax-bacilus bizonyos esetekben rendellenes, részlegesen elhalt telepeket fejleszt, és az ilyen tenyészetekből származó anyagmintákkal a még bakteriofág paraziták tenyészetek is megfertőzhetőek.

Az es évek közepétől kezdve sorra írták le a laboratóriumokban dolgozó kutatók az olyan megfigyeléseket, miszerint baktériumtenyészetekben részben spontán észlelhető külső behatás nélkülrészben bizonyos anyagokkal megfertőzve, a telepek részleges vagy teljes elpusztulása tapasztalható, és a hatás az ilyen telepekből készült szűrlettel egészséges telepekre is átvihető.

Az élősködő vagy parazita régiesen: élősdi egy másik faj a gazdafaj egyedének testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik — írja a Wikipédia vonatkozó szócikke. Hiszen a farkába harapó kígyón kívül saját magából nyilván egyik állat se szívesen táplálkozik, és még ez az egy szem példa is bakteriofág paraziták metaforikus. Ne aggódjanak, segítségünkre sietnek a hiperparaziták. Így nevezik ugyanis azokat a fajokat, amelyek más élősködő fajok testén élősködnek.

A Twort-jelenség[ szerkesztés ] F. Bakteriofág paraziták, az egyik és első felfedező Frederick W. Twort brit bakteriológusnak, a londoni Brown Institution felügyelőjének, miután környékén sikerült olyan, addig tenyészthetetlennek hitt baktériumokat, mint a leprát vagy a paratuberkulózist okozókat, táptalajon való szaporodásra bírnia ami mintegy előfeltétele egy baktérium komoly tanulmányozásánakés ezzel a számon tartott bakteriológusok közé került, figyelme az ekkoriban még csak kevéssé ismert kórokozók, a vírusok felé fordult: ezek táptalajon való szaporítását akarta elérni.

Számtalan táptalajt és fertőző-anyagot kipróbált, de baktériumszűrőn áthatolni képes virális kórokozók szaporításának - mai tudásunk szerint lehetetlen - feladatát sikeresen végrehajtani természetesen nem tudta.

bakteriofág paraziták

Végül egy olcsón és egyszerűen előállítható oltóanyaga himlőnyirok mégis új felfedezéshez juttatta. E glicerinnel konzervált tehén - nyirokból álló pép a himlővírusok közé tartozó, de általában csak ártalmatlan, enyhe betegséget okozó Vaccinia vírust tartalmazta, amelyet Twort szaporítani akart, [10] és — minthogy az anyagot élő tehenekben tenyésztve állították elő — gyakran a Staphylococcus baktériumok különféle fajokba tartozó egyedei is előfordultak benne.

Kevés sikerrel tudta csak továbbtenyészteni az ilyen részekből vett mintákat: a telepek vagy ki sem fejlődtek, vagy hamarosan az az anyatelepekéhez hasonló üvegszerű elváltozás, majd elhalás jelent meg rajtuk. Twort rájött, hogy ezek az átlátszóvá bakteriofág paraziták részek csak halott baktériumokat tartalmazhatnak, és a mikroszkópos vizsgálatok — amelyek csak élettelennek tűnő szemcsés törmeléket találtak a baktériumok helyén — is ezt igazolták.

A himlőnyirokban tehát olyan tényezőnek kell hatnia, ami a baktériumokat elpusztítja. Cikke nem keltett érdeklődést: a húszas évek elejéig, ha nem is észrevétlenül, de gyakorlatilag visszhangtalanul maradt.

A nedv akkor is hatásos, ha agyagszűrőn átengedik tehát a hatás oka nem lehet mikroszkopikus baktérium, hanem csak valamely szubmikroszkopikus tényező ; és bár táptalajon sem tenyészthető, de élőnek kell lennie, ugyanis elpusztult baktériumtenyészet nagyon kis mennyiségével friss és egészséges telepeket megfertőzve, az új telep baktériumai ismét csak nagy mennyiségben pusztulnak, és ezt a folyamatot untig ismételni lehet D'Hérelle első vizsgálataiban 50 ismétlésig is elment [17].

Kézenfekvő tehát a feltételezés, hogy a hatóanyag azért nem hígul fel előbb-utóbb ártalmatlan mértékűvé, mert az újabb és újabb kísérletek során mennyisége újraképződik: vagyis szaporodik. Eme, sáskabaktériumokkal kapcsolatos felfedezéseiről azonban először csak az as évek bakteriofág paraziták, különböző könyveiben tett nyilvános említést. D'Hérelle tevékenységét a húszas években teljesen a fágkutatásnak szentelte, melyben azok gyógyászati felhasználása is elsőrendű szerepet játszott.

A Twort-d'Hérelle jelenség és a prioritási vita[ szerkesztés ] D'Hérelle egyébként nemsokára értesült Twort felfedezéséről is, de tagadta, hogy az utóbbi kutató által leírt hatás azonos lenne a bakteriofágiával. A tudományos világ azonban nem értett vele egyet. A húszas évek elején megindult a d'Hérelle-jelenség felé bakteriofág paraziták érdeklődés, sorra jelentek meg a bakteriovírus létével szemben meglehetősen kételkedő hangvételű cikkek.

Mikrobiológiai cikkekben nemcsak d'Hérelle-jelenség, hanem Twort—d'Hérelle-jelenség néven is emlegetni kezdték a felfedezéseket. Gamaleia és néhány más kutató is írt ban a jelenség elnevezése is tőle származikviszont az exogén, baktériumfaló kórokozók hipotézise, és így a jelenség valódi természetéhez legközelebbi magyarázat első publikálása kétségtelenül D'Hérelle érdeme: az ő lelkesedése, munkája tartotta életben a fogalmat a kétkedők időnként megsemmisítőnek látszó kritikája közepette, a gondolat mint komoly bakteriofág paraziták hipotézis kétségtelenül az övé; ami Twort esetében lényegében egy periferiális és nem tudni, mennyire komolyan vehető megjegyzés volt, D'Hérelle kutatásainak a lényegét képezte.

Az ekkori bakteriológia egyik elterjedt bár kizárólagosnak nem tekinthető paradigmája volt a vírusokkal kapcsolatban, hogy azok egyfajta ultramikro-baktériumok, azokhoz hasonlóan viselkednek és élnek; csak éppen annyira aprók, hogy áthatolnak a legfinomabb szűrőkön.

A belga immunológus már rég Nobel-díjas volt, sokan neki hittek, az autodidakta módra tudóssá lett és elméleteit sokszor túlságos rajongással és magabiztossággal hirdető d'Hérelle-lel szemben. A fő problémát az okozta, hogy a fágok fénymikroszkóppal láthatatlanok maradtak az ben felfedezett elektronmikroszkópmelynek segítségével láthatóvá tehetők, az as évek végéig nem terjedt el.

Ennek ellenére már a korai, a kor eszközkészletének megfelelően a sztereo- és immerziós fénymikroszkópot is bevető, mégis nagyrészt makro-morfológiai szempontú kutatások valószínűsítették, hogy a bakteriofágia a baktériumok betegségeazonban hogy e betegség pontosan hogyan is megy végbe, arról megoszlottak a vélemények.

Flu és O. Renaux közreműködésével közösen írt cikkeiben azt feltételezte, hogy a lízis a baktériumsejt életműködésének normális velejárója, vagy pedig egy normális folyamat kóros elfajulása: mindenképpen autolízis, amely például bakteriofág paraziták esetében lép fel.

A vírusfertőzés feltételezésén kívül számos egyéb elmélet próbálta magyarázni a jelenséget, mint pl. Kabéshima, az egyik legkorábbi autolitikus elmélet ; [36] hogy a fág egy mérgező gátlóanyag, amelyet az egymással versengő fajok termelnek Lisbonne - Carrère[37] [38] ; vagy hogy elszabadult növekedési hormon R. Doerr; [34] [39] de többségük az endogén módon keletkező lizin gondolatára épült O. Bail; E.

Wollmann; R. Munter; Ph. Hadley; J. Bronfennbrenner A foltos sejtpusztulás a transzmisszibilitás mellett jó érvet szolgáltatott neki ahhoz, hogy a fágtényezőt élőlénynek feltételezze, hiszen ha egyszerű vegyi anyag lenne, akkor kis mérete és a fertőző folyadékban való diffúziója révén sokkal egyenletesebben kellene a hatásának eloszlania a tenyészetekben, és így a hatása nem koncentrálódhatna makroszkopikusan látható foltokba.

A jelenség egyébként az autogén bakteriofág paraziták alapján is magyarázható volt, ti. Miután néhány kutató beszámolt egy kísérletről, melynek során tapasztalható volt, hogy bizonyos baktériumtelepek nemcsak fágfolyadákkal fertőződve, hanem más fajú baktériumtelepekkel való érintkezés után is a fágia jelenségét kezdték mutatni, és ebből levonták a következtetést, hogy a fág egy antagonista gátlóanyag, melyet a rivális fajok termelnek egymás ellen, D'Hérelle nyilván, bakteriofág paraziták kórokozó-hipotézisét védjemegfogalmazta azt az elméletet, miszerint egyetlen bakteriofág-faj létezik, amely azonban erősen adaptív volta révén gyakorlatilag bármilyen baktériumfajt képes fertőzni.

Bakteriofág paraziták észlelésem és kísérletem során meggyőződtem, hogy a baktériumtenyészetek, illetőleg telepek bizonyos egyéb, sokkal kevésbé szembetűnő abnormitásai is a bakteriophagia körébe tartoznak … Ebből kiviláglik, hogy a bakteriophagia nem egyszerűen bakteriolysis és hogy a phag-tényező sem lehet egyszerűen egy lizin, a lysis, a baktériumok feloldódása csak egyik és pedig legnagyobb fokú megnyilvánulása a phagiának … Nyilvánvaló, hogy a bakteriophagia a baktériumoknak, mint egysejtű lényeknek betegsége, amely éppúgy, mint szerves lények betegségei általában, sokféle formában nyilvánulhat meg.

Ennek a betegségnek kell, hogy előidéző oka legyen, ez az ok külső, exogén természetű … Ez hány eredmény befolyásolja az enterobiasist oki tényező a bakteriophag vagy phagbárminő természetű is legyen, nyilván belekerül a baktériumok testébe és ingerként hatva az élő sejt protoplasmájára, ennek működését többé-kevésbé mélyrehatóan módosítja.

bakteriofág paraziták hogyan lehet gyorsan megszabadulni az élő parazitáktól

A német mikrobiológusokkal ellentétben magyar kutatók, mint Preisz Hugó vagy Manninger Rezsőa spontán bakteriofágia jelenségét már ebben az időben is kétségbe vonták, és óvatosan ugyan, bakteriofág paraziták feltételezték a fágok kórokozó, élő természetét. Preisz fentebb már idézett tanulmányában beszámolt egy kísérletről, melynek során egy 50 milliószoros higítású fágfolyadékkal való fertőzési próba látszólag ártalmatlannak bizonyult ugyan, de kétszeri átoltásos újratenyésztés után az egyiken a számtalan utódtelep közül mégis megjelent egy tarfolt, amiből újabb átoltással sikerült egy aktív fágiát mutató tenyészetet létrehozni.

Ezt nemcsak azzal lehet értelmezni, hogy maga a jelenség mint természeti tünemény fölötte érdekes s a [természet]búvárt serkentő, hanem hogy jelentős gyakorlati távlatot is nyit meg az orvos előtt: mert — bárminemű természetű legyen is a bakteriophagia bakteriofág paraziták — ha a bakteriumokat nemcsak in vitro, hanem bakteriofág paraziták baktériumokkal fertőzött emberi vagy állati szervezetben is képes elölni, akkor a fertőző betegségek gyógyításának új lehetősége nyílik meg az orvoslás tudományában.

  1. Hogyan lehet megmérgezni férgeket egy emberben
  2.  - Затем повернулся и вышел из комнаты.
  3. Было темно.
  4. Diftillobothriasis forrás

A korai fágterápiás kutatások azonban a bakteriofágokról való hiányos ismeretek és az antibiotikumok felfedezése miatt zsákutcába jutottak, nyugaton a negyvenes évekre gyakorlatilag megszűntek, a Szovjetunióbeli kutatások anyaga pedig elszigetelt bakteriofág paraziták. A kezdeti kísérletek színvonaltalanok, sok esetben tudományosan értékelhetetlenek voltak, többek közt azért is, mert a kutatók előtt nem volt még világos a fágok pontos mibenléte; sok kísérletben teljesen oda nem illő betegségeket, pl.

Így a fágterápiát hamarosan megbízhatatlannak ítélték és elvetették.

Vírusok | Körinfo

A néhány évvel később felfedezett antibiotikumok hamar népszerűvé váltak, széles hatásspektrumuk, könnyebb tömeggyártásuktárolásuk, felírásuk miatt. Ettől kezdve a Nyugaton felhagytak a fágterápiával. A kutatások az es évektől a Szovjetunióban folytak tovább; széles körben alkalmazták, többek közt bakteriofág paraziták Vörös Hadsereg katonái bakteriális fertőzéseinek kezelésére.

A kutatási eredményeket oroszul és grúz nyelven publikálták, és nyugaton hosszú ideig hozzáférhetetlenek voltak. Grúziában és más kelet-európai országokban a hidegháború éveiben továbbra is alkalmazták a fágterápiát.

Hosszú idő után az első nyugat-európai, szabályozott klinikai kísérlet a fülfertőzést okozó Pseudomonas aeruginosa-val szemben leírása augusztusában jelent meg, a Clinical Otolaryngology c. Ezzel bebizonyosodott, hogy a bakteriofágok a vírusok közé tartoznak.

Tartalomjegyzék

A fágkutatás új korszaka -ban indult el E. Ellis, Max Delbrück és S. Luria hatására, [46] akik körül hamarosan egész csoport alakult ki. A kutatás célja immár nem a terápiás célú felhasználás, hanem a fágok szerkezetének és genetikájának feltárása volt, bakteriofág paraziták ami végül hozzájárult a molekuláris biológia és a genetika forradalmához. Alfred Hershey és Martha Chase ben T2 fággal végzett kísérleteikben bizonyították, hogy a DNS az egyedüli és elégséges genetikai kódhordozó.

enterobiosis localis status

Kevéssé ismert, hogy a molekuláris genetika több kiemelkedő felfedezője fiatalkorában fágkutatással foglalkozott: közöttük volt Francis Jacob vagy Jaques Monod.

James D. A bakteriofágia természetének végső megértését csak ezek a vizsgálatok hozták el. A bakteriofágia folyamata[ szerkesztés ] A bakteriofágia makro-morfológiája[ szerkesztés ] A korai fénymikroszkópos és tenyésztési vizsgálatok a jelenség többféle változatát is feltárták. Tömény baktériumtenyészet és tömény fágfolyadék alkalmazásával a táptalajon pl. Ezeket a telepeket a német mikrobiológusok Flatterform-oknak bakteriofág paraziták el. Ritkábban a kenési terület közepén is megjelennek hasonló telepek, ami arra utal, hogy rezisztencia alakult ki a fágfolyadékkal szemben vagy pedig a folyadék fertőzőképessége valamilyen ok miatt tönkrement.

Az áttetsző helyeken a baktériumok egyneműbb, fényáteresztő anyaggá olvadnak össze, az ennek következtében előálló rendellenességek leginkább akkor szembetűnőek, ha bakteriofág paraziták táptalaj ritkásabban lett baktériumokkal behintve, úgyhogy a telepek nem olvadnak össze nagyon korán.

Tényleg komoly lehet a baj, ha már oltják a minisztereket - igaz, ha tényleg beüt a járvány, ez is csak annyit ér, mint halottnak a csók. Meglehet, ezúttal nem volt hiábavaló az évek óta tartó para, s hamarosan hazánk határain kopogtat az időközben mutálódott madárinfluenza-vírus. A madárinfluenza egyike az emberiséget kísérő és pusztító sok-sok vírusos nyavalyának: a madárinfluenza-vírust először az as bakteriofág paraziták elején mutatták ki Olaszországban - mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt, ennek megfelelően erősödtek fel a vele kapcsolatos félelmek is. Szállj, szállj, madár!

Az áttetsző telepek vagy helyek egyszersmind lelapultak, összetöpedtek, fénytelen és gyakran színjátszó felületűek, kisebb nagyítású mikroszkóppal tekintve finoman és sugaras mintázatban ráncoltak, vagy szemcsézettek jegecesek. A ráncoltság és jegecesedés a phagia igen megbízható jele, még abban az esetben is, ha a lízis nem nyilvánvaló.

A fágfolyadék higítását fokozatosan csökkentve, a kísérletek ilyen változata az ún.

3d Demo Reel (bacteriophage T4 and stereocilia) - medical animation

Erős nagyítással és sejtfestéssel mindkét esetben megfigyelhető nemcsak a baktériumok pusztulása, de a fertőzött sejtek elváltozása is: egyes festett baktériumok a normálisnál sokkal duzzadtabbak, rendes átlagtérfogatuk szorosára is megnőhetnek, sokszor vacuola- vagy spóraszerű képződményekkel a belsejükben, amik vagy maguk a sejtek is, erősen fénylővé és fénytörővé válhatnak; alakjuk pedig gömbszerűből megnyúlttá és hurkaszerűen görbévé, illetve agancsosan elágazóvá deformálódhat.

A sejtek festődési tulajdonságai és a telepek szerkezete is megváltozhat, a vérhasbaktériumok például a lépfenebaciluséra emlékeztető fonalas telepeket kezdenek létrehozni, a bakteriofág paraziták telepei pedig rendellenes módon nyálkássá bakteriofág paraziták.

felnőtteknél a helmintfertőzések tünetei parazita gyógyszerek terhesség alatt

Előfordulhat azonban, hogy a bakteriofág paraziták nyilvánvaló makroszkópos és mikroszkópos jele nincs, és a részletesebb vizsgálat is csak a baktériumok alakjának és méretének némi megváltozását konstatálja. Előfordulhat, hogy a fágia csak mikroszkóppal látható jeleket mutat: tűszúrásnyi méretű besüppedések, durvább szerkezetű ráncok vagy szemcsék a telepeken, a telepek áttetsző, sugaras pontokból kiinduló repedései.

A litikus fágok, mint a T4 fág esetében a virion sokszorozódása során a baktériumsejtek felbomlanak lízis és elpusztulnak. Ahogy a sejt elpusztul, az új fágok új gazdaszervezetet kereshetnek.

Bakteriofág paraziták litikus fágok alkalmazhatók fágterápiás kezelésre. Ezzel kontrasztban a lizogén ciklus nem eredményezi a gazda-baktériumsejt azonnali enterobiosis unilab. A lizogéniára képes fágokat mérsékelt fágoknak temperált fágok nevezzük.

Ezek virális genomja integrálódik a gazda DNS-ébe, és viszonylag ártalmatlan módon, azzal együtt replikálja magát, vagy akár végül a baktérium plazmidjává válik.

A vírus szunnyadó állapotban van jelen, amíg a gazdaszervezetben a körülmények meg nem romlanak, például a tápanyagok megfogyatkozása miatt; ekkor az endogén bakteriofág paraziták profág aktivizálódnak.

Beindítják a reprodukciós ciklust, ami a gazdasejt lízisét okozza. Mivel a lizogén ciklus lehetővé teszi a gazdabaktérium számára a túlélést és a szaporodást, a vírus jelen van a sejt valamennyi leszármazottjában. Néha a profágok jótékony hatásúak a baktérium számára, szunnyadó állapotukban új funkciókat adva a baktérium genomjához. Ezt a jelenséget bakteriofág paraziták konverziónak nevezik. Legismertebb példája, amikor a Vibrio cholerae egy ártalmatlan törzsét egy fág virulenssé, így a kolerabetegség kórokozójává teszi.

Bakteriofág

Ez az ok, amiért a mérsékelt fágokat nem alkalmazzák a fágterápiában. Megtapadás és penetráció[ szerkesztés ] Baktériumsejthez tapadó fágok elektronmikroszkópos képe.

A vírusok alakja és mérete az E. A gazdasejtbe való behatoláshoz a bakteriofágoknak a baktérium felszínén található specifikus receptorokhoz kell tapadniuk — ezek lehetnek lipopoliszacharideklipo-teichoinsavak, fehérjék vagy akár az ostorok. A bakteriofág specificitása azt jelenti, hogy a fág csak azokat a baktériumokat képes fertőzni, amik hordozzák a receptorokat, amikhez kötődni képes.

A komplex bakteriofágok az örökítő anyag baktériumba fecskendezéséhez hipodermális injekciós tű -szerű módszert alkalmaznak. bakteriofág paraziták

Navigációs menü

Miután kapcsolódtak a megfelelő receptorhoz, a farokrész fehérjeszálai az alaplemezt közelebb hozzák a sejtfelszínhez. Miután teljesen megtapadtak, a farok összehúzódik, talán a farokban található ATP segítségével, [5] a bakteriális membránon keresztül injektálva az örökítő anyagot a sejtbe. Fehérje- bakteriofág paraziták nukleinsav-szintézis[ szerkesztés ] A penetráció megtörténte után a baktérium riboszómái perceken belül megkezdik bakteriofág paraziták vírus mRNS-e alapján bakteriofág paraziták fehérjegyártást.

A gazdaszervezet fehérje- és nukleinsav-szintézise felborul, a normál üzem helyett virális termékek gyártására kényszerül. Ezekből a termékekből új, a sejten belüli virionok alkotóelemei, az új virionok gyártását segítő fehérjék, vagy bakteriofág paraziták baktérium lízisét elősegítő fehérjék helper protein lesznek.

Walter Fiersa belgiumi Ghenti Egyetem kutatója volt az első, aki megállapította egy gén komplett nukleotidsorrendjétés az MS2 fág teljes genomjáét Először az alaplemezek szerelődnek össze, a farokrész csak ez után. A külön összeszerelt feji kapszidrészek spontán módon összeépül a farokrészekkel. A DNS hatékonyan összecsomagolt állapotban található a fejen belül. Az egész folyamat mintegy 15 percet vesz igénybe.

Mi a kő, tyúkanyó? - Madárinfluenza

Tipikus, farokkal rendelkező bakteriofág szerkezete Az érett virionok kiszabadulása[ szerkesztés ] A fágok a baktériumból kiszabadulhatnak lízis, kilökődés, vagy egyes esetekben bimbózás a gazdasejt membránját használva burokként útján.

A farokkal rendelkező fágok egy endolizin nevű enzimmel végzik a sejt lízisét, ami megtámadja és feloldja a peptidoglikán sejtfalat. Egy másik fágtípus, a fonalas fág a sejtet folyamatosan új vírusrészecskék kiválasztására készteti. A bimbózás egyes Mycoplasma -fágok jellemzője.

A lizogén életciklusú fágok nem pusztítják bakteriofág paraziták a bakteriofág paraziták, hanem profágként hosszabb együttélésre rendezkednek be. Környezeti előfordulásuk[ szerkesztés ] A metagenomika lehetővé tette a bakteriofágok vízből történő kimutatását olyan helyeken is, ahol eddig nem volt lehetséges.

A kutatások megmutatták, hogy az édesvízi és tengeri élőhelyek vízoszlopaiban sokkal elterjedtebbek a fágok, mint korábban gondolták, és a bakteriális plankton mortalitásának jelentős részéért felelősek.

  • A fágok immunrendszerünk részét alkothatják
  • Hymenolepidosis teszt
  • Bakteriofág – Wikipédia
  • Magyar Narancs - Tudomány - Mi a kő, tyúkanyó? - Madárinfluenza
  • Mint hámozni a gyerekeket
  • Vírusok lítikus és lizogén
  • Index - Tudomány - Na és az élősködőkön mi élősködik?

A bakteriofágok nem csak a legnagyobb számban előforduló, de valószínűleg a legváltozatosabb biológiai entitások is egyben. A baktériumok fágok által kiváltott lízise az addig kötött formában sejtekben jelen levő szenet felszabadítja, bakteriofág paraziták a többi élőlény számára könnyebben felvehető, vízben oldott formába kerül. A fágközösségekből szekvenált adatok többsége új, addig nem fordult elő az adatbázisokban. Ezek az adatok, és más kutatások eredményei arra utalnak, hogy a fágspecifikus gének és ökológiai jellemzők sűrűbben bakteriofág paraziták elő, mint korábban gondolták.

Ennek a genetikai és ökológiai sokrétűségnek a megértéséhez kutatásokat kell folytatni a fágközösségekkel, méghozzá a mikroorganizmusok kontextusában alkalmas térbeli és időbeli skálán. Mivel hatalmas baktériummennyiség jön létre nap mint nap a fermentáló kádakban, egy bakteriofág-fertőzés végzetes hatású lenne a termelésre. Az így bekövetkező termeléskiesés komoly gazdasági kockázatot jelent bakteriofág paraziták az iparágakban. Az élelmiszer-előállítás szempontjából igen lényeges a bakteriofágok és a gazdabaktériumok kapcsolata; vizsgálni és kontrollálni kell a fertőződési lehetőségeket, a terjedési útvonalakat, biotechnológia védekezési stratégiákkal visszafogni a szóba jövő fágok terjedését.

A tejágazat nyíltan elismerte a fágok problémájának létezését, és évtizedek óta együttműködik a kutatóintézetekkel a fágok elleni védekezésben. Létezik már spray alapú felhasználás növények és zöldségek rothadása és a bakteriális betegség terjedése ellen. Más felhasználási módjuk bakteriofág paraziták fertőtlenítése biocid anyagként pl. A technológia most már alkalmas száraz felületeken munkaruhák, függönyök, varratok való alkalmazásra is.

Rokonaink, a vírusok Bár egyelőre nem tudjuk, hová jutnak el a szervezetünkben a felvett vírusok, Jeremy Barr és munkatársainak tanulmánya, egyéb közelmúltban megjelent vizsgálatokkal együtt, arra utal, hogy ez a tömérdek bakteriofág — talán az immunrendszer szabályozása révén — befolyásolja szervezetünk fiziológiáját Bacteriophage Transcytosis Provides a Mechanism To Cross Epithelial Cell Layers ; mBio. Bár a biológia tankönyvek jelenleg még azt tanítják, hogy a bakteriofágok röviden: fágok nem lépnek interakcióba az eukarióta sejtekkel, Barr nyilatkozata szerint ez nem igaz. Az elmúlt évtizedekben azonban a fágokkal foglalkozó orvosi kutatások főleg arra bakteriofág paraziták, hogyan lehetne ezeket a bakteriális parazitákat antibiotikumokká alakítani, írja a Barrék kutatásáról beszámoló Science-cikk Giorgia Guglielmi: Does a sea of viruses inside our body help keep us healthy?

A Lancetben folyó klinikai vizsgálatok eredményesnek mutatják kutyák középfülgyulladásának otitis kezelésében is. A fágok jobb jelölőnek bizonyultak, mint a hagyományos paraziták a víz tünetei között, mivel jóval kevésbé hajlamosak felszívódni a felszín alatti vizekben, és mert nagyon alacsony koncentrációban is kimutathatók.

A fágtípus-meghatározáshoz használt fágok, az ún. Bacteriol, Idézi: Mann, N.

bakteriofág paraziták vajon az enterobiosis fertőző e

PLOS Biology webzine Akadémiájának folyóirataaug. Mc Grath S and van Sinderen D editors. DOI : PMID Microbiology, Wm. Full film here Archiválva

Lásd még