Az ember kerek féreg szisztematikája.

Lorenz A botanikával ellentétben a leíró és rendszerező állattan fejlődése kissé eltérő módon ment a vizsgált időszakban. Az állatok osztályozásával, az állati világ racionális rendszerének létrehozásával kapcsolatos munka azonban sokkal gyengébb volt.

Az alsó gerinctelen állatok hatalmas területét nem befolyásolta a tanulmány. Az állattan helyzete radikálisan megváltozott csak a Az állatok osztályozásának leírása és kísérleteXVI — XVII    századok Az állatleírásokat tartalmazó enciklopédikus jelentések összeállításának intenzív munkája a Gesner K. Gesner Konrad Gesner - - svájci természettudós, filológus és bibliográfus. Az öt kötetes, az állatokról szóló enciklopédikus tanulmány szerzője, amely az akkor összes ismert állattani formát tartalmazza.

Arisztotelész besorolása alapján részletesen leírta az állatokat ebben a sorrendben: négylábú életképes és petefészkes, madarak, halak és víziállatok, kígyók és rovarok.

Az anyag ábécé sorrendben volt elrendezve, ami jellemző az adott időszak állattani munkáira. Az egyes fajok leírása bizonyos szabályokat követett. Gesnernek nem volt egyértelmű ötlete a formáról, nem volt egyértelmű nómenklatúrája és terminológiája. Egyes esetekben valóban közel álló formákat hozott össze, más esetekben önkényesen csoportosította őket.

• Gyermekek tünetei gyulladásos fertőzés
• Hogyan néz ki egy víziló madár?
• A nematodosis szó - Mérgezés -
• A Conrad Gesner állati gőte és sziréna története. Csodálatos állati tények
• Gyíkok: valamennyi faj neve és leírása. Házi gyíkok: mi ezek? Mik a gyíkok?
• Krónikus tünetek A színpad időtartama egy hónap és több év.

Gesner munkái tartalmazzák a független kutatás elemeit, de a legfőbb érték az, hogy munkája nagy szerepet játszott az állattani ismeretek terjesztésében és rendszerezésében. Számos hasonló mű létezett a Rondel - egy francia orvos és állatorvos kiadott egy munkát, amely a halak leírására készült ; P. Tétlen órában élő paraziták - a francia állatorvos tanulmányozta és leírta a madarakat ; T. Moufet - egy londoni orvos rovarokról szóló munkát tett közzé; U.

Aldrovandi - olasz természettudós, számos új, főleg egzotikus állatfajt írt le. A Ornitológiaa rovarokról és mások munkáinak szerzője; E. Wotton angol orvos és természettudós, az Állatok különbségei című munkája mélyebbnek tűnik. Nagyon magas és alsó állatokat írt le, elsősorban az arisztotelészi osztályozás alapelveinek betartásával. Leírásában az állatok természetes csoportosulása és mesterséges egységük van; J.

Klein, egy német természettudós, jelentéseket készített halakról, madarakról, kagylókról és különféle tengeri gerinctelenekről. Megpróbálták kidolgozni az állatok mesterséges osztályozásának alapelveit; J. Ray - angol biológus, írásaiban próbálta az állatokat osztályozni, akárcsak Wotton, az állatok arisztotelészi vér és vér nélküli felosztásából.

Gyíkok: valamennyi faj neve és leírása. Házi gyíkok: mi ezek? Mik a gyíkok?

Rei a vérállatokat gerinces állatokat tüdő- és kopoltyú lélegeztetésre osztotta. A tüdő közül megkülönböztette az életképes és az oviparosust.

MUDFIELD - Járvány (Official Lyric Video)

Több magánegység azonosításakor a Rei a test felépítésének egyéb jellemzőit is figyelembe vette. A rovarok osztályozásakor Ray figyelembe vette szerkezetük és a metamorfózis sajátosságait. Általában véve, az állattanban a taxonómia alapelveinek fejlődése sokkal rosszabb volt, mint a botanikában.

A nagy szisztematikus csoportok egységei különösen tisztázatlanok voltak - itt uralkodott a nagy önkényesség. A rendszerezéshez nem voltak egyértelmű kritériumok, a "nem" fogalmának használata bizonytalan volt.

A Conrad Gesner állati gőte és sziréna története. Csodálatos állati tények

Az állattani anyag a legtöbb esetben nem igényel ilyen finom megkülönböztetést. Linney állati rendszere. Az állatok első osztályozását ben javasolta a Természet Rendszerében. Ezt követően a legtöbb állattani osztályozásban a Linnae érdeme egyértelmű négytagú taxonómiai egységek osztály - leválódás - nemzet - faj bevezetése volt. A fajon belül azonosította a "variáció" fajtáit is.

Linnaeus világosan megmutatta a szerves formák fokozatos sokszínűségét - a szisztematikus kategóriák alárendeltségét. Az állatokat hat osztályba osztotta: emlősök, madarak, kétéltűek, halak, rovarok és férgek; Linnaeus az embert a főemlősök fejére helyezte, amelybe az antropódusokat is belefoglalta.

A gerinctelenek Linnean-besorolása nagyon hiányos volt. A Linnaeus rendszer a mesterséges rendszerek korona volt, és széles körben elfogadták.

1. A szarvasmarha- szalagféreg tünetei a testben
2. Giliszta elleni gyogyszer veny nelkul
3. Ezek méretükben, színükben és szokásaikban különböznek egymástól.
6. Összesen laposféreg-faj ismert.
7. Féregkezelés 1 éves gyermeken

A legtöbb Egyes kutatók nem az állattani anyagok rendszerezésére összpontosítottak, hanem az állati élet különböző szempontjainak tanulmányozására és leírására. A legjellemzőbbek ebben a tekintetben J. Buffon alkotásai.

Buffon Georges Louis Buffon - - francia természettudós. A kor egyik legismertebb művének - a "Természettudománynak" - tulajdonosa, amelynek 36 kötet ban jelent meg, L. Dobantonnal és másokkal együttműködésben. Ez az esszé számos csodálatos esszét tartalmazott az állatok életéről, eloszlásáról, életéről, a környezettel való kommunikációról stb.

Buffon művei megalapozták az állatkertet. Különösen részletesen mutatják be a rovarösztönket. Bonnet Charles Bonnet - - svájci természettudós, ízeltlábúak, polipok és férgek leírására. Új tudományos adatokat kapott a rovarok életéről és ösztöneiről. Megfigyeltem a levéltetvek parthenogenetikus reprodukcióját, a férgek, hidrák, tengeri csillagok, csigák, rákok regenerációs folyamatát; leírt rendellenes regeneráció eseteit.

Ő volt az első, aki azt sugallta, hogy a regeneráció az egyik állatfajnak a káros környezeti hatásokhoz való alkalmazkodásának egyik formája.

Tramble Abram Tramble - - svájci természettudós, a hidrák táplálkozásáról, szaporodásáról és regenerálásáról szóló kísérleti tanulmányai nagyon népszerűek voltak.

Felfedezte egy egész szervezet regenerálódásának a részét. Tanulmányai hozzájárultak a kísérlet szélesebb körű alkalmazásához a biológiában. Spallanzani L. Lazzaro Spallanzani - - olasz biológus, az alsó gerinces állatok regenerációját és megtermékenyítését vizsgálta. Megjelent megfigyelések a hidegvérű állatok szalamandra, rák egyes testrészeinek helyreállítási folyamatáról.

Első alkalommal végzett kísérletet az emlősök mesterséges termékenyítéséről. Ebben a korszakban sok monográfiai jellegű állattani munkát publikáltak, amelyek az állatvilág egyes osztályaira vonatkoztak. Nagy, szisztematikus anyagot tartalmaztak, és néhány információt szolgáltatott az állatok életéről. Ide tartoznak a művek: I. Fabratius - dán entomológus; J. Brugier - francia természettudós, jól leírta a gerincteleneket, különösen a puhatestűeket; Laseped - francia természettudós, a halak, kétéltűek és hüllők természettudományáról szóló átfogó jelentések szerzője; M.

Brisson - francia ornitológus, hat kötetű esszé tett közzé. Században tovább fejlesztették az egyedek mikroszkopikus kutatásait. Század az ember kerek féreg szisztematikája mintegy 18 - 20 ezer állatfajt tanulmányoztak, és számos fontos megfigyelést és felfedezést hajtottak végre az állattan területén. Században elvégzett szivféreg gyogyszer kirándulás jelentősen kibővítette az állatkert földrajzi természetét.

Az orosz természettudósok kutatásainak köszönhetően nagyszerű újfajta és állatkertészeti anyagot az ember kerek féreg szisztematikája S. Krasheninnikov, G.

Steller, P. Pallas, V. Zuev, I. Lepekhin, N. Ozeretskovsky és mások. Fosszilis organizmusok vizsgálata A fosszilis organizmusokat az ókorban ismerték.

Században a rájuk vonatkozó információ jelentősen bővült. Bernard Palissy Bernard amatőr amatőr természettudós, aki összegyűjtötte és leírta az állatok fosszilis maradványait, ben Párizsban bemutatta gyűjteményét. Nagy figyelmet fordított az állati és növényi szervezetek fosszilis maradványainak leírására a A puhatestűek, lábfejűek, tüskésbőrűek és halak kövületeit a Steno N.

Steno Nikolaus Hunter John Hunter múzeumában különféle kövületek nagy gyűjteménye volt. Svájci nagy. Jussier ban számos fosszilis növénynyomtatványt írt le, amelyeket Franciaországban fedezett fel a szénbányászat területén.

• Gyíkok: valamennyi faj neve és leírása.
• Férgek férgek megsemmisítésére szolgáló készítmények

A kihalt organizmusok maradványaival kapcsolatos korai munkák során még mindig nem volt megértés, hogy a fosszilis formák az élőlények fejlődési láncának helminthiasis hőmérséklet, genetikailag összekapcsolódnak a modern állatokkal és növényekkel. És még a Vannak azonban olyan tudósok, akik teljesen helyes véleményt fogalmaztak meg a fosszilis formák természetéről.

Giussier, Buffon, Lomonosov, Adanson és mások. Jellemző, hogy a legtöbb tudós, a metafizikai ötletek helyzetében, nem tudta beismerni, hogy a fosszilis anyagok más fajokhoz tartozó szervezetek maradványai, amelyek különböznek azoktól, amelyek jelenleg a Föld felszínén élnek.

Sok tudós úgy gondolta, hogy a fosszilis maradványok a modern az ember kerek féreg szisztematikája maradványai, amelyek nagyszámban elpusztultak valamiféle katasztrófa vagy globális árvíz során.

Azokban az esetekben, amikor a feltárások során olyan organizmusok maradványait fedezték fel, amelyek teljesen különböznek a modern szervezetektől, állításuk szerint valamely más országban élő, de még nem felfedezett fajhoz tartoznak.

Pontosan ezzel magyarázta A. Giussier, hogy a fosszilis növények jelenléte Franciaországban az ember kerek féreg szisztematikája is jellemző a trópusi övezetre. Úgy vélte, hogy ezeket a növényeket katasztrófa eredményeként elszakították a talajból növekedésük helyein, és átvitték Franciaországba. Így született a katasztrófa. Században a geológiai jelenségek értelmezésében ellentétes nézet mutatkozik meg, miszerint a Föld felületének változása lassú és fokozatos volt azoknak az erõknek a hatására, amelyek továbbra is megváltoztatják azt.

Darwin evolúciós tanításainak. Virágzik a tizenhatodik században leíró állattan vagy állatkert. A legnagyobb állatkertész: Gessner, a kiterjedt "Állattörténelem" szerzője, Aldrovandiaki madártrendszert próbált építeni ornitológiájában, RondeleBelon és más kutatók.

Ezek és sok más kutató fő érdeme az volt állati formák leírása. Tehát Belon, aki sokat utazott, viszonylag sokat tett a Földközi-tenger ázsiai és afrikai partjai állatainak ismeretében. A tizenhatodik században azt is elkezdték skandinávia és Oroszország állatvilágának leírása. Másrészt vannak speciális, az egyénnek szentelt az ember kerek féreg szisztematikája állati csoportokkülönösen emlősök, madarak, kígyók, halak, rovarok és puhatestűek. Így szalagféreg fejét leírt időszakban energikus leltárt készítettek a növényi és állati formákról.

Szerkezeti jellemzők

Gesner Conrad Gesner Konrad Az akkori első állattani enciklopédia "Állatok története" szerzője. Konrad Gesner "Állatok története" több mint négyszáz évvel ezelőtt készült.

Azokban a régi időkben született, amikor az afrikai állatvilág sok faja csak az emberek képzeletében élt az elképzelések szerint, a történetekből ismert, gyakran titokzatos és néha egyszerűen feltalált. Ezért nem szabad meglepődni, hogy ezeket a leírásokat néha egyszerűen elferdítették és tudományos alap nélkülük voltak. Ennek ellenére Gesner professzor munkáját az állattan területén számos értékes tudományos publikációnak tulajdonítottuk.

Elsősorban Arisztotelész osztályozása alapján Gesner az állatokat az alábbiak szerint sorolta be részletesen: négylábú, életképes és ovipáris, halak és vízi állatok, kígyók és rovarok.

Az anyag minden egyes kötetben az állatok nevének ábécé sorrendben van; néhány az ember kerek féreg szisztematikája formát egy típusú állat köré csoportosítanak. Gesner munkája nagy szerepet játszott az állattani ismeretek terjesztésében és rendszerezésében.

Több mint éve többször újból nyomtatják és lefordítják. Tudományos munka Gesner könyve fontos előrelépést jelentett a különféle állatfajok megismerése felé vezető úton, amelyeket korábban kevésbé tanulmányoztak, vagy amelyekről semmi sem volt ismert. Gesner méltó helyet foglal el a progresszív személyek között, akik a tudomány különféle formáin és különféle területein az évszázadok során kibővítették az emberiség ismereteit és tapasztalatait, és így befolyásolták annak fejlődését.

Gesner munkája kísérletnek tekinthető, amely megalapozta a későbbi, folyamatosan bővülő kutatásokat. Karl Clusius   Carl Klusius Arrában született egy gazdag, jól képzett katolikus családban.

Clusius apja, Michel de Leklusa nemesség volt és Artois tartományi bíróságának tanácsadója kerekféreg kezelés okai.